Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kaliczka László: Torkolati művek a Balaton északi parti kisvízfolyásainál

205 Torkolati művek a Balaton északi parti kisvízfolyásainál Kaliczka László 8220. Balatonalmádi, Kodály u 19. Kivonat: A Balaton vízminőség javításának célja szükségessé tette, hogy a tóba vizet szállító kisvízfolyások és időszakos vízelvezetők torkolatai előtt az oda hozott uszadék és hordalék visszatartására torkolati műveket alakítsanak ki. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége a Balaton északi partján a helyi viszonyoknak megfelelő típusú és méretű műtárgyakat épített. Ezekről a torkolati müvekről és a működésük során szerzett tapasztalatokról számol be a tanulmány. Kulcsszavak: kisvízfolyás, időszakos vízfolyás, hordalék, uszadék, iszapcsapda, uszadékfogó rács Bevezetés A Balaton vízminőségének védelmére hozott központi határozatok előírták, hogy a Balatont tápláló vízfolyások torkolati szakaszain a tó vízminőségére káros uszadékot és hordalékot visszatartó, vagy mennyiségüket csökkentő torkolati művek létesüljenek. Az uszadékok között az állandó, vagy az időszakos vízfolyások medrébe került, a víz által mozgatott anyagok sorában a házi hulladékoktól a műanyag csomagoló eszközökön át az állati tetemekig minden megtalálható. Ide tartoznak a meder növényzetének vízbe került maradványai is. A mederbe kerülő idegen anyagok az egyének környezetvédelmi igényszintjének alacsony voltára utalnak. "Az általam általunk - okozott szennyezés csekély mértékű", hangzik, ha észrevétclezzük valakinek a károsító tevékenységét. A hulladékoknak, uszadékoknak a Balaton medrétől való távol tartása indokolt és fontos feladat. A vízgyűjtőterületről lemosott és a víz által szállított anyagoknak a tó medrétől való visszatartása sem egyszerű. A lakó- és mezőgazdasági területekről származó hordalékszemcsékhez tapadó szervesanyag részecskék, a műtrágya és permetezőszer elemek hatása szintén kedvezőtlen a vízminőségre. A vízfolyások, vízelvezetők torkolatainál kialakított művekkel az uszadék visszatartását és a hordalék egy részének kiülepítését szeretnénk megoldani. 2. A feladat megoldásának problémái 2.1. A vízhozam változásai A Balatonba torkolló vízfolyások vízhozamai között egy-egy vízfolyás esetében is igen jelentős eltérések vannak. A vízfolyások kisvízi hozama 1-50 l/s közötti, árvízi hozamuk pedig a 10 000-30 000 l/s értéket is elérheti. A vízfolyás medrébe telepített műtárgyaknak károkozás nélkül át kell ereszteniük nemcsak a kisvízi, de az árvízi vízmennyiséget is. A szélsőséges vízhozamok elvezetésével a különböző követelményeket kielégíteni alig lehet. 2.2 Esésviszonyok A torkolati szakaszoknál a vízfolyások fenékesése szinte kivétel nélkül 1 m/km alá kerül. Számos esetben a Balaton vize több száz méterre visszaduzzaszt a bele torkolló vízfolyás medrébe. 2.3. Beépítettség A vízfolyások, vízlevezetők melletti területeket az esetek egy részében beépítették. A beépített területeken nincsen, vagy alig van lehetőség területigényes művekre. 2.4. A lakosság magatartása A torkolati művekben megfogott, lerakódott anyagok jelenlétét a lakosság nehezen tűri, s az esetek zömében akkor sem fogadja el, ha a torkolati műveket rendszeresen tisztogatják. Sajnos, a torkolati művek folyamatos ellenőrzése, karbantartása még az állami kezelésű vízfolyásoknál is gondokat jelent. Más kezelők esetében erre nincs sem pénz. sem pedig szervezet. 2.5. Szakirodalmi alapok Vízminőséget javító, vagy azt valamilyen mértékben is befolyásoló torkolati művek kialakítására, üzemeltetésére a szakirodalomban legfeljebb csak utalásokat lehet találni. 2.6. Egyedi problémák A felsoroltak mellett minden egyes vízfolyásnál számos egyedi problémával is találkozunk. (Pl. közlekedési utak és azok műtárgyainak közelsége, strandok területe, stb.) 3. A betorkolló vizek minősége 3.1. Az adatgyűjtés helyzete