Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Tóth Erika: A Balatonfüredi-öböl nyílt vize oligotróf baktérium közösségeinek számítógépes analízise

174 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI A dendrogramon valójában 6 nagyobb (I-VI) hasonlósági csoport különül el. melyekbe besorolást összesen 48 törzs nyert, míg 15 törzs csoportok közötti pozíciót foglal el. A gép által az egyes csoportokba sorolt törzsek száma eltérő, ám bármely csoport nagysága információt nyújt a csoport tagjainak relatív gyakoriságáról is eredeti tenyészhelyükön, mivel az 58 reprezentatív törzs kiválasztása a hasonló izolátumok elkülönített csoportjaiból számarányosan történt. Vagyis minél több izolátum került az elsődleges csoportosítás során a hasonló izolátumok egy valamely együttesébe, annál több reprezentatív törzset különítettünk el ebből a további vizsgálatok számára. A baktériumtörzsek genusz ill. specieszszintű identifikálásához a Bergev's Manual (1984-86) kulcsbélyegeit vettük alapul. így az I. csoportba a gép a Micrococcus genusz tipikus képviselőit telepítette: párokban, tetrádokban vagy szabálytalan sejtegyüttesekben előforduló Gram pozitív kokkuszok. amelyek aktív mozgásra nem képesek. Szigorúan aerobok. kataláz pozitívak. Legtöbb törzsük színes pigmentet termel. 25 és 37°C között jól növekedtek, gyakran az 5 %-nál magasabb sókoncentrációt is jól tolerálták. E csoporton belül I.a jelzéssel. 91.2 %-os hasonlósági szinten a Micrococcus luteus faj alcsoportja különül el. Ebbe az alcsoportba az xl/vp jelzésű. M.luteusként azonosított autentikus törzs is besorolást nyert. Az alcsoport tagjai kenhető, világossárga kolóniákat képeztek. 5 és 7 %-os NaCl koncentrációknál jól növekedtek és meg 10 % jelenlétében is gyenge szaporodást mutattak. Indolt nem termeltek, a citrátot nem bontották, nitrátredukciójuk gyenge volt. A számítógép az I. csoportba az M-III2/2 jelzésű. Micrococcus roseus fajhoz tartozó szervezetként azonosított autentikus törzset is besorolta. Itt jegyzem meg. hogy ezen Balatonból izolált Micrococcus törzsek az irodalmi adatoktól eltérően foszfatázaktív itással rendelkeztek, anu döntő jelentőségű lehet fennmaradásuk szempontjából a Balaton nehezen megbontható, vízben rosszul oldódó kalcium-foszfát készleteinek hasznosításával kapcsolatban. A II. csoportba 97.3 %-os hasonlósággal 3 törzs nyert besorolást. Ezek, valamint a mellettük elhelyezkedő A/52 jelzésű baktériumtörzs az Arthrobacter genuszra jellemző sajátságokat mutatták. Életciklusuk során jellegzetes sejtmorfológiai változásokon mennek át: 24 órás tenyészetekben még szabályos pálcák, dc 48 óra után legömbölyödnek ill. kokkoidális sejtekké transzformálódnak. A kokkoid alakúnkon olykor kinövések is megfigyelhetők. Fcstődésiik Gram pozitív ill. Gram variábilis. Kataláz pozitívak és oxidáz negatívak. Szigorúan aerobok. aktiv mozgásra nem kcpcsck. Kcddic és Jones (1981) DNS-homológia vizsgálataik alapján a genusz tagjainak ún. faj-csoportokba sorolását javasolják. Adataikat figyelembe véve az. általunk izolált törzsek az Arthrobacter "globiformis" csoporttal mutatnak közelebbi rokonságot. A III. csoportba, amelynek tagjai egymás között 90.1 %-os hasonlósági szinten bizonyultak hasonlóaknak. az Acinetohacter calcoaceticus faj 4 képviselője került. Gram negatív kokkobacillusok. oxidáz. negatívak, aktív mozgásra nem képesek, szigorúan aerobok. 20 és 30°C között növekedtek. Kataláz pozitívak. E faj előfordulását gyakran a víz ill. talaj szennyezettségével hozzák kapcsolatba. A Balatonból az Aeromonasokhoz hasonlóan csak a 2. mintavétel alkalmával kerültek elő. A IV. és V. csoportokba a Pseudomonas genusz 14 képviselője került. A Bergey's Manual szerint e genuszhoz Gram negatív, egyenes vagy enyhén hajlott pálcika alakú baktériumok tartoznak. Szigorúan aerob. kemoorganotróf szervezetek. Aktív mozgásra egy vagy több poláris csillóval képesek, néha mozdulatlanok. Oxidázreakciójuk pozitív vagy negatív, katalázreakciójuk mindig pozitív. A természetben széles körben előfordulnak. Balatoni Pseudomonas törzseink nagyfokú heterogenitást mutattak, amit lokalizációjuk a dendrogramon ugyancsak igazol. így a IV. csoporton belül 1, az V. csoporton belül 3 kisebb alcsoport különül el. Az V. csoportba egyébként a T2-V/1 jelzésű, Pseudomonas alcaligenes fajjal azonos autentikus törzs is besorolást nyert. A IV.a csoportba tartozó, 87.8 %-os hasonlósági szinten egyesített 2 törzs a Pseudomonas palleronii fajjal bizonyult azonosnak, noha e törzseknél pigmentképzést nem sikerült kimutatni. Besorolásuk jogosultságát alátámasztja az a tény is. hogy mindkettőnél szubpoláris csillókat mutathattunk ki. A Pseudomonas palleroni az irodalmi adatok szerint a tápanyagszegény környezeteket kedveli. Törzseink a felkínált szénhidrátok közül viszonylag keveset voltak képesek egyedüli szén- és energiaforrásként hasznosítani. Rendszertani besorolásunkat megerősíti még, hogy zselatint és keményítőt nem voltak képesek hidrolizálni. a Tweeneket viszont bontották. Az V.a alcsoportba a Pseudomonas pseudoalcaligenes képviselői kerültek, mely fajhoz a Bergey's Manual szerint is igen heterogén tulajdonságokkal rendelkező baktériumok tartoznak. Ezt támasztja alá az is. hogy a 3 törzset a számítógép csupán 85,6 %-os szinten egyesítette. E faj alakjai 1 poláris csillóval mozognak, képesek 41°C-on növekedni, oxidázreakciójuk, zselatinhidrolízisük. acetát- és fruktózbontásuk pozitív, keményítőt nem hidrolizálnak. A glükózt, trehalózt és inozitot egyedüli szénforrásként nem hasznosítják. Az V.b alcsoport 91.7 %-os hasonlósági szinten a Pseudomonas acidovorans faj 3 képviselőjét foglalja magába. Ezt támasztja alá a multitrich csillózatuk és a részükről tapasztalt negatív keményítőhidrolízis, PHBakkumuláció, pozitív fruktózbontás és a TWEEN 80 hasznosítása. Az irodalmi adatoktól eltérően a balatoni izolátumok kis mértékben, képesek voltak a glükóz és arabinóz bontására is. Az V.c jelzésű alcsoport, amelybe 91,1 %-os hasonlósági szinten összesen 2 törzs nyert besorolást, a Pseudomonas fluorescens fajhoz sorolható. Fajukra jellemzően King's B agaron fluoreszcens pigmentet termelnek, argininhidrolízisük és oxidázreakciójuk pozitív, keményítőbontásuk negatív. A glükóz, fruktóz és trehalóz hasznosítására képesek. A dendrogram jobb szélére került 20 törzset, amelyet a számítógép 95.6 %-os hasonlósági szinten egyesített, mint Aeromonas hvdrophilai azonosítottuk. A csoportba a T5-KV/72 jelzésű, gyűjteményünkben A. hvdrophilaként deponált autentikus törzs is besorolást nyert. A Bergey's Manual szerint az Aeromonas genuszba Gram