Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Tóth Erika: A Balatonfüredi-öböl nyílt vize oligotróf baktérium közösségeinek számítógépes analízise

101II I"..: A Balatonfüredi-öböl nyílt vize oligoirol baktérium-közössége 17Í negatív, egyenes pálcika alakú, fakultatív anaerob bakté­riumok tartoznak, amelyek aktív mozgásra rendszerint egy poláris csilló segítségével képesek. Törzseink 1 %­os peptonlevesben indolt képeztek, képesek voltak az eszkulint hidrolizálni, az arabinózt savképzés közben bontották. VP-reakciójuk és ^S-termelésük pozitívnak bizonyult. Egy részük, az irodalmi adatoktól eltérően a szalicint nem fermentálta. Érdemes megjegyezni, hogy az A. hydrophilaként azonosított törzseink kizárólag a nyári vízmintákból kerültek elő. Ez egybevág Kaper és mtsai (1980) tapasztalataival, miszerint az A. hydrophi­la faj évi populációs dinamikája szezonális ciklussal jel­lemezhető: ősz végétől télig csíraszámuk teljesen lecsök­ken, majd a vízhőmérséklet emelkedésével újra megje­lennek és szaporodásnak indulnak. A szezonális ciklus fő okának a Balaton esetében valószínűen nem a vízhő­mérséklet változása tekinthető, minthogy izolátumaink jól növekedtek 4°C-on is. Feltehetően az Aeromonasok nyári dominanciáját döntően a víz magasabb tápanyag­koncentrációja befolyásolhatja. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy törzseink viszonylag széles szervesanyag­értékesítési spektrummal rendelkeznek. A számítógép 92,9 %-os hasonlósági szinten e nagy csoporthoz sorolta a C2/32 jelzésű baktériumtörzset is, amely vizsgálataink alapján az A. caviae fajhoz, tartozik. A Balatoni izolátumok főbb jellemvonásainak és a Bergey's Manual standard fajleírásaiból szelektált diag­nosztikai bélyegeknek az összehasonlítása a 2. táblázat­ban található. 4. Összefoglalás A Balatonfüredi öböl nyílt vizéből 2 alkalommal (1988. IV. és VII.) történt mintavételezések során kite­nyésztett 565 oligotróf, aerob és fakultatív anaerob planktonikus baktériumizolátum közül szelektált 58 rep­rezentatív továbbá a vizsgálatokba vont 5 autentikus törzzsel 186 differenciál-diagnosztikai bélyeg alapján élettani tulajdonság feltárást, numerikus hasonlósági analízist és faji szintű rendszertani azonosítást végez­tünk. A számítógépes analízis során e törzseknek 6 na­gyobb hasonlósági csoportját és ezeken belül több kisebb alcsoportot különíthettünk el. Az egyes mintavételi pon­tokon a bakterioplankton speciesz-szintű megoszlásában jelentős különbségeket nem tapasztaltunk. Mindkét min­tavétel alkalmával megállapíthattuk a Gram negatív baktérium fajok domináns előfordulását. A Pseudomo­nas genusz obligát módon respiratóríkus anyagcseréjű képviselői (P.pseudoalcaligenes, P.palleronii, P.acidovo­rans és P.fluorescens) a Balaton nyílt vizében az anyag­forgalomnak mind tavasszal, mind nyáron a kulcsszer­vezetei lehetnek. Ezzel szemben az Aeromonas hydro­phila fajhoz tartozó fakultatív anaerob szervezetek egy­fajta szezonális dinamikát mutattak, így csak a nyári mintavétel alkalmával voltak kitenyészthetőek. Hasonló­an csakis a nyári aspektusban kerültek elő az Acineto­bacter calcoaceticus (szennyeződés indikátor) faj tipi­kus képviselői is. Az Aeromonasok és Acinetobacterek júliusi dominanciája összefüggésben lehetett a tóvíz nyári magasabb táp- és szennyanyag koncentrációjával. Irodalom Bergey' Manual of determinative bacteriology. Buchanan,R.E., Gib­bons,N.E. 9th Edition Williams and Wilkins CO„ Baltimore, 1986. Bognár A-: A Keszthelyi-öböl egy fokozottan szennyezett régiója oligo­tróf bakterioplanktionjának számítógépes analízise. Doktori érteke­zés. Budapest, 1989. Christensen, W.B.: Urea decomposition as a means of differentiating Pro­teus and Paracolon cultures from each other and from Salmonella and Shigella. J. Bact. 52,461-466. 1946. Cowan.S.T., Steel,KJ.: Manual for the identification of medical bacteria. Cambridge, Univ. Press. 1974. Farkas,!.: A cellulózbontó aktinomiceták a Keszthelyi-öbölben és a "Zala-hatás" bakteriológiai indikációjának kérdése. MTA Biol. Oszt. Közi. 25,191-200. 1982. Frazier.W.C.: A method for the detection of changes in gelatin due to bacteria. J. Infect. Dis. 39,302, 1926. Gordon,R.E., SmithMM.: Rapidly growing, acid fast bacteria. II. Speci­es description of Mycobacterium fortuitum. Cruz J.Bact. 69,502, 1955. Gordon.R.E., MihmJM:. A comparative study of somé strains receivel as Nocardiae. J. Bact. 73,15. 1957. Gordon.R.E., Haynes.W.C., Hor-nay Pang.C.: The Genus Bacillus. Agriculture Handbook, 427. U.S.Dep. of agriculture, Washington, 1973. Haranghy.L.: Adatok a Balaton bakteriológiájához. A Magyar Biol. Kut. Munk. XIII. 57-73. 1941. Hugh.R., Leifson.E.: The taxonomic significance of fermentative versus oxidative metabolism of carbohydrates by various Gram negatíve bacteria. J. Bact. 66,24-26. 1953. Jeffries.C.D.. Holtman.D.F.. Guse.D.G.. Rapid method for determining the activity of microorganisms on nucleic acids. J. Bact. 73,590-590. 1957. KaperJ.B., Lockman.H.. Colvell.L.L.: Aeromonas hydrophila: ecology and toxigenicity of isolates from an estuary. J. Appl. Bact. 50,359­377. 1981. Keddie.RM., Jones.D.: Saprophytic, aerobic Coryneform bacteria. The Prokaryotes. Springer-verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1981. King.E.O., WardM-K., Ramy.D.E.: Two simple média for the demonstration pyocyanin and fluorescein. J. Lab. Clin. Med. 44,301, 1954. Kotsis.I., Fehér,E„ Cziráki,R.: A Balaton nyílt vize baktériumnépességé­nek összetételéről. MTA. Biol.Oszt. Közi. 25,245-260. 1982. Langó.Zs.: A Balaton északi parti régiója Bacillus populációinak számí­tógépes analízise. MTA. Biol. Oszt. Közi. 25,313-327. 1982. Lowe.G.H.: The rapid detection of lactose fermentation in Paracolon or­ganisms by the demonstration of (5-D galactosidase. J. Med. Lab. Technol. 19,21, 1962. MolnárA.: Adatok a Balaton és a Zala Bacillus-flórájának összehasonlí­tó elemzéséhez. Szakdolgozat. ELTE Mikrobiológiai Tanszék. 1983. Niven.C.F., Jr.Smiley.KJ., ShermanJM.: The hydrolisis of arginine by Streptococci. J.Bact. 43,651, 1942. Report: Report of the Enterobacteriaceae Subcommitee of the Nomen­clature Committee of the International Association of Microbial Societies. Int. Bull. Bact. Nom. Tax. 8,25-70, 1958. Sierra.G.: A simple method for the detection of lipolytic activity of microorganisms and somé observations on the influence of the con­tract between fatty substrates. Antonie van Leuwenhoek. 23. 15. 1957. Sokai,R.R., Michener.C.D.: A statistical method for evaluating syste­matic relationships. Kans. Univ. Sci. Bull. 38, 1409-1438, 1958. Suman.Y.. Szabó.IM.: A Zala folyó alsó szakasza fenéküledékének bak­tériumnépessége. MTA Biol. Oszt. Közi. 25,179-189., 1982. Szabó,I.M.: Microbial Communities in a Forest Rendzina Ecosystem. The pattern of microbial communities. Akad. Kiadó. Budapest, 1974. Szabó.IM.: A Bioszféra Mikrobiológiája III. kötet. A víz körforgalma a természetben. A tengerek és édesvizek mikrobiológiája. Akad. Ki­adó, Budapest, 1988. Szabó.Zs.: A Balaton-mederiszap baktériumnépességének számitógépes analízise. I A Micromonospora-populáció. MTA Biol. Oszt. Közi. 25, 201-225., 1982. Tólh.L.. Padisák.J.: A Balaton tihanyi térségében végzett algológiai és bakteriológiai tanulmányok eredményeinek értékelése a zooplankton táplálkozása szempontjából. A Balatonkutatás újabb eredményei II. 105-125., 1982.

Next

/
Thumbnails
Contents