Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
3. szám - Tóth Erika: A Balatonfüredi-öböl nyílt vize oligotróf baktérium közösségeinek számítógépes analízise
170 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI A Balatonfüredi-öböl nyílt vize oligotróf baktérium-közösségeinek számítógépes analízise Tóth Erika ELTE Mikrobiológiai Tanszék 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Kivonat: Az 1960-as évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy álló- és folyóvizeink fiziko-kémiai paraméterei csakúgy, mint biótáik faji összetétele jelentősen megváltozott. Ez a változás döntő mértékben az eutrofizáció folyamatának következménye, amely jelentős problémákat vet fel hazánk legnagyobb tava viszonylatában is. E tanulmány a Balaton egy kevéssé szennyezett régiója, a Füredi-öböl oligotróf baktériumnépességének számitógépes analízisét mutatja be. Eredményeink határozottan utalnak a tavaszi és nyári időszak bakterioplankton-közösségeinek faji összetételében mutatkozó különbségekre, továbbá arra a tényre, hogy a nyári erőteljesebb tápanyagterheléssel és az ezzel együttjáró nagyobb biomasszaprodukcióval párhuzamosan a viszonylag szélesebb szénforrásértékesítési spektrummal rendelkező fakultatív anaerob baktérium-genuszok és -fajok dominanciája bontakozik ki. Kulcsszavak: eutrofizáció, bakterioplankton, Balaton, numerikus analízis. 1. Bevezetés A trofitás alacsony fokán álló vízi ökoszisztémák esetében mind a foszfor mind a nitrogén mennyisége limitáló tényező lehet. Mennyiségük növekedésével azonban (lakolt területekről erózióval; műtrágyázott talajokból bemosódással és talajlehordással, stb.) együttjár elsősorban is a fotoszintézisre képes algaközösségek nagyobb biomasszaprodukciója is. így a Balaton esetében is az algológiai és bakteriológiai csíraszám - továbbá élőtömeg - mutatók csaknem két évtizede növekvő tendenciát mutatnak. A trofitás foka azonban a tó különböző pontjain eltérő; amíg a Balaton nyugati medencéje, különösen a Keszthelyi-öböl és környékének víztömegei erőteljesen szennyezettek, a keleti medencében a bakteriológiai indexek a 80-as évek elején még általában mezotróf értékeket mutattak (G. Tóth és Padisák, 1981). A Balaton különböző régióinak baktériumközösségeit faji szinten kutatva és e közösségek fiziológiai paramétereit is felderítve megteremthetjük az alapjait a tó későbbi finom részletekre is kiterjedő anyag- és energiaforgalmi vizsgálatainak. minthogy a mikroorganizmusok döntő szerepet játszanak a folyók és tavak vizének öntisztulásában, detoxifikálásában és ásványosítási folyamataiban is (Szabó, 1988). Ilyen jellegű vizsgálatokat a Balaton térségében már többen végeztek. így első alkalommal Haranghy 1941ben. Langó (1982) az északi parti régió turzásainak és terresztrikus talajainak Bacillus populációit elemezte. Molnár (1983) Bacillusokat izolált a Zalából, valamint a Balaton keleti és nyugati medencéjéből. Adataival valószínűsítette, hogy az erősen eutróf Keszthelyi-öbölben gyakoribbak lehetnek az időszakosan fellépő anaerob makro- és mikromiliők, mint a Balaton keleti medencéjében. Szabó Zs. (1982) a Balaton fenéküledékéből a Micromonospora genusz dominanciáját mutatta ki. A Balatonban és a Zalában előforduló aktinomicetákkal behatóan Suman (1980) és Farkas (1982) foglalkoztak. Kotsis és mtsai. (1982) a nyílt víz baktériumnépességét elemezve a tó legközönségesebb nyíltvízi alakjainak a Micrococcus genusz képviselőit találták. Végül Bognár (1989) a Keszthelyi-öböl egy fokozottan szennyezett régiója oligotróf bakterioplanktonjának számítógépes analízisét végezte el. Alant a Balaton nyílt vizében előforduló oligotróf baktériumközösségek rendszertani-élettani ismeretéhez szándékozom újabb adatokkal hozzájárulni. 2. Vizsgálati anyag és módszerek A Füredi-öbölben összesen két alkalommal 3-3 mintavételi ponton vettünk mintákat, mindkét esetben a parttól kb. 500 m és egymástól kb. 200 m távolságra. Elsőnek 1988. IV. 6-án (vízhőmérséklet: 10,5°C). Ekkor az erős szél miatt a víz felkavarodott, így ebbe a mintába belekerülhettek olyan szervezetek is, amelyek egyébként a nyílt víz mélyebb régióiban fordulhattak elő. A második mintavétel szélcsendes, nyári napon történt 1988. VII. 5-én. (A víz hőfoka: 23°C) A mintákat, aszeptikusán, néhány cm-re a vízfelszín alól steril pipettákkal vettük, hűtőtáskában szállítottuk és feldolgozásig hűtőszekrényben tároltuk. A szélesztéseket steril Balaton-vizzel előállított egyszerű vizes-agar lemezeken végeztük. 7 ill. 10 napig tartó 28°C-on történt inkubáció után a lemezekről nem szelektív módon különálló kolóniákat sorozatban izoláltunk. Az első mintavétel során 186. a másodiknál 379 izolátum birtokába jutottunk. Az izolátumokat részben a mintavétel helye és időpontja, részben makromorfológiai és kulturális tulajdonságaik alapján hasonlósági csoportokba soroltuk. majd az egyes ilyen csoportokból izolátum-létszámukkal arányos számban reprezentatív törzseket választottunk ki, összesen 60-at. Utóbbiakat ferde nutrient tápagar lemezeken ismételt reizolálásokkal tisztítottuk. Az összehasonlító vizsgálatokba az 1. táblázatban felsorolt autentikus törzseket, mint az állóvizek bakterioplanktonjának tipikus képviselőit vontuk be.
