Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Alföldi László–Oláh János–Póka Teréz: A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában

ALFÖLDI L.-OLÁH J.-PÓKAT.: A biológiai aktivitás bizonyságai 169 Danielopol, D.L., 1989: Groundwater fauna associated with riverine aquifers. J.N.Am Benthol Soc., 8(1): 18-35. Felföldy L„ 1980: A biológiai vízminösítés. Vízügyi Hidrobiológia, Vízdok, p. 263. Hall, G.H., 1982: Apparent and measured rates of nitrification in the hypolimnion of a mesotrophic lake. Appl. Env. Microb., 43(3): 542547. Hegedűs J-né - Hegedűs J„ 1974: A fővárosi vezetéki ivóvíz mikroszkópos biológiai vizsgálata, Egészségtudomány, pp. 409-415. Hegedűs J.,1974: A Duna mentén elhelyezkedő partiszürésű kutak vizének biológiai vizsgálata. Budapesti Közegészségügy, No.3. pp. 8588. Homonnay A-né - Zrupkó G. - Balázsovics /., 1991: A Fővárosi Vízmüvek partiszűrésű kútvizének mikroszkópos biológiai vizsgálata 19861990. között. Budapesti Közegészségügy, XXIII.2. pp. 47-50. Homonnay A-né - Zrupkó G. - Endrődi G-né, 1992: A Fővárosi Vízművek déli vízbázisának minőségi problémái. Hidrológiai Közlöny, Vol. 72. No 2-3. pp. 119-127. Kölbel-Boelke E. -M. Anders-A. Nehrkorn. 1988: Microbial communities in the saturated groundwater environment II: Diversity of bacterial communities in a pleistocene and aquifer and their in vitro activities. Microb. Ecol., 16(1)É 31-48. Knowles R. - D.R.S. Lean, 1987: Nitrification: a sigmficant cause of oxygen depletion under winter ice. Can. J. Fish Aquat. Sci., 44: 743749. Marxén J., 1988: Investigation into the number of respiring bacteria in groundwater from sandy and gravelly deposits. Microb. Ecol., 16(1): 65-72. Müller D, - V. Kichesch, 1983: Zur Nitrification in Mosel und Donau. Arch. Hydrobiol. Suppl., 68(1): 63-76. Oláh J. - Janurik E., 1985: Székely tavak nitrogénforgalmának mérési módszerei. MÉM Inf. Közp., Budapest, p. 226. OláhJ. - Pékár F. - Janurik E. - Györe K„ 1989: Serházzugi holtág, vízi tájrendezési koncepció. Kézirat. Pékár F. - OláhJ. - Tóth l, 1987: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben I. A nitrifikáció meghatározási módszerei. Vízügyi Közlemények, LXIX. 2: 236-247. Pékár F. - Oláh J. - Tóth 1, 1989: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben. Vízügyi Közlemények, LXXI. 2: 295-310. Pennino, J.D., 1988: There's no such thimg as a representative ground water samples. Ground Water Monitoring Review, 4-9. Petersen R.C. - B.L. Madsen - MA. Wilzbach - C.H. Magadza - A. Paarlberg - A. Kullberg - K.W. Cummins, 1987: Stream management: Emerging global similarities. Ambio, 16(4): 166-179. Stanford JA. - J.W. Ward, 1988: The hyporheic habitat of river ecosystems. Nature, 335: 64-66. Tannenbaum S.R. - D. Feet - V.R. Young - P.D. Land - W.R. Bruce. 1978: Nitrite and nitráté are förmed by endogeneous synthesis in the humán intestine. Science, 200. 1487-1489 Thorn PM. - RM. Ventullo, 1988: Maesurement of bacterial gro wth rates in subsurface sediments using the incorporation of tritiated thymidine into DNA. Microb. Ecol., 16(1): 3-16. Verstrate W„ 1981: Nitrification. Ecol. Bull. (Stockholm), 33: 303-314. Verstrate W. - M. Alexander. 1972: Heterotrophic nitrification in samples from natural environment. Naturwissenschafte. 59: 79-80. Warv/ick J.J. - P. Shetty, 1988: In stream nitrification rate prediction. Wat.Res„ 22(6): 723-732. Williams D.D., 1989: Towards a biological and chemical definition of the hyporheic zone in two Canadian rivers. Freshwater Biology, 22: 189-208. A kézirat beérkezett: 1990. április 4. Az átdolgozások beérkeztek: 1993. április 6. és 1993. augusztus 25. Közlésre elfogadva: 1993. szeptember 15. ALFÖLDI LASZLO a földtudomány doktora, cimz. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Osztálya Hidrológiai Bizottságának elnöke. Szakmai tevékenységének részletesebb leírását a Hidrológiai Közlöny 1988. évi 3. számának 143. oldalán közöltük. OLÁH JÁNOS a biológiai tudomány doktora, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet tud. tanácsadója, egyetemi tanár A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya Zoológiai Bizottságának tagja. Kutatási területe: ökológia, hidrobiológia, vízmikrobiológia, mikrobiális folyamatok, halhústermelési rendszerek. POKA TEREZ. a földtudomány kandidátusa, geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Természetfejlesztési Bizottságának titkára. Geokémiai és Ásványkőzettani Bizottságának tagja. Kutatási területe: magmás kőzettan-, és szénhidrogéngeokémia, foldtantörténet. Evldences of biological activlty In the gravel aquifer under Szentendre Island Alföldi, L, Oláh, J., Pók», T. The 18 m thick gravel aquifer under Szentendre Island is the scene of a wide variety of biological activities. Besides a few predominant nitrifying bacteria, other aerobic and anaerobic bacteria species form complex microbial communities which are accompanied by microscopic and macro organisms of the oligohaeta species. The groundwater flows continuously from the Danube towards the well fields on the island along underground paths of several hundred metres length, along which the DO and organics (TOC) content of the water is diminished and the totál amount of dissolved ammónia is converted to nitráté by the nitrifying action of the bactena. As a consequance of these processes the chemistry of the water pumped from the wells differs from that in the Danube, as reflected by the higher nitráté content. Keywords: Bank filtered water, microbial activity, nitrification, denitrification, fauna organisms.