Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Alföldi László–Oláh János–Póka Teréz: A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában

ALFÖLDI L.-OLÁH J.-PÓKAT.: A biológiai aktivitás bizonyságai 165 különbözött az addig ismert Duna-kavics vizsgálatok eredményétől. A szelvény közeli megfigyelő fúrásokból vett minták­nál a tiszta folyadék-fázisban Hg, Cd, Pb, Cr, As, Ni, Zn mikrogrammnyi mennyiségben az ivóvíz szabványban megengedett értéknél lényegesen kisebb koncentráci­óban voltak kimutathatók minimális mértékű szerves mikroszennyezőkkel együtt. Az iszap frakciókból ammóniumacetátos kioldás után az oldat koncentrációja egy nagyságrenddel nagyobb volt a folyadékfázisénál, további salétromsavas kioldás után az ólom 1000-3500 ng/1, a réz 1800-2600 ng/1, a nikkel 600-3600 |j.g/l koncentrációban volt kimutatható. Ezek szerint az iszap felületén elsősorban az ólom, réz és nikkel adszorbeálódott kiemelkedő mértékben. A megfigyelő fúrásokból a szűrő alatti iszapfogóból vettünk mintákat, melynek vizsgálatát az MTA Geoké­miai Laboratóriumában végeztek el. Az iszap-mintavéte­lezést követően szintén megfigyelő fúrásokból a fúrás térfogat háromszorosát meghaladó vízmennyiség kiter­melése után a vízmintavételezésre került sor és mintákat vettünk a szomszédos Duna-ágból is. A vízmegfigyelő fúrásokból évek óta nem termeltek vizet, ezért különös figyelmet szenteltünk a szűrőn belül fellelhető iszap vizsgálatának, már csak azért is, mert a szomszédos víz­termelés hatására tartós és jelentős felszínalatti vízáram­lással kell számolni. 7. ábra. Bakteriális eredetű geothit halmazok és láncok Az MTA Geokémiai Labor röntgendiffraktométeres vizsgálata goethit, 10 A-ös filoszilikát, klorit, kvarc, kal­cit, dolomit, sziderit, rodokrozit és plagioklász (?) jelen­létét mutatta ki, a felsorolásnak megfelelően csökkenő mennyiségben. A megvizsgált 6 minta közül 5 minta uralkodó komponense a goethit (FeOOH), a karbonátok mennyisége 5-10 % közötti, valamennyi változta a trigo­nális kalcit-sor tagja. Már az első értékelések arra utal­tak, hogy a bemosódásból származó vagy idegen ínyag alárendelt mennyiségű, amit a derivatográfiás vizsgála­tok eredményei alátámasztottak. A binokuláris sztereomikroszkópos vizsgálatok során jellegzetes bakteriális eredetű geothit halmazok és lán­cok voltak jól felismerhetők (7.ábra), és a finom geothit iszapban részben bomlott rovar kitin törmelék jól felis­merhető (8. ábra). 8. ábra. Részben bomlott rovar kitin-törmeléke A nedves iszapminták mikroszkópos vizsgálata során autonóm mozgású szabálytalan vagy gömb alakú inten­zív bakteriális életjelenséget észleltek és ezzel a geothit iszap helyben képződött bakteriális eredete további meg­erősítést nyert. A vizsgálatot végző mikrobiológiai érté­kelése szerint Letotrix sp. jelenléte valószínű, melynek működéséhez fémvas és szervesanyag utánpótlás szüksé­ges. Azt is valószínűsítették, hogy az iszapban fellelhető karbonát ásványok is mikrobiológiai, biogenetikus ha­tásra in situ képződtek. Az iszapmintákban fellelhető finom homokszemcsék igazolhatóan a vízadóból származnak. A hulló por ere­detű szemcsék hiánya egyben azt is bizonyítja, hogy a megfigyelő fúrások csavarmenetes fedele megfelelő zá­rást biztosít, ezért az iszapmintában talált rovar kitin törmelék jelenléte különös jelentőségű. Bakteriális tevékenység nyomai a Duna kavicshorda­Ickában A megfigyelő fúrásokban felismert mikrobiológiai ak­tivitás eleve valószínűsítheti a vízadóban folyó mikrobi-

Next

/
Thumbnails
Contents