Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése

132 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI külön, a fajlagos költségeik tekintetében olyan nagy gazdasági terhet jelentenének, hogy egyenkénti megvalósításuk a realitás határát közelíti. A rendszerbe foglalt megoldás - a kis települések többségében - az előnyök többszöröződését eredményezi. A megoldás legnagyobb erénye a komplexitása, és megítélése is csak egységes rendszerben - komplexen lehetséges. A csatornázás és szennyvíztisztítás vonatkozásában az előnyöket a mesterséges biológiai tisztítás helyett alkalmazott természetes - mezőgazdasági öntözéses - tisztítás nyújtja, amihez hozzáadódik az energiavisszanyeréses iszapkezelés előnye. Az előkezelt szennyvíz újrafelhasználásának a jelentőségét fokozza az éghajlatunkban prognosztizált felmelegedés. Az iszapkezelés előnyét pedig a más szennyvíztelepekről behozott szennyvíziszapok egészségügyileg is eredményesebb hasznosíthatósága is jelenti. A szilárd hulladékok gyűjtése a szelektív gyűjtés bevezetésével jut előnyökhöz azzal, hogy mind a szerves anyagok, mind pedig a hulladékanyagok (üveg, fém, műanyag) újrafelhasználását biztosítja. Az elkülönítő (szelektív) szemétgyűjtéshez nevelő-felvilágosító munkára van szükség, amely nyilván visszatérül a lakosság környezettudatának magasabb színvonalában. Az energiát illetően: - A biogáz megújuló energia, tehát országosan gázimport csökkenést és gázkapacitás felszabadulást eredményez. - A biotrágya helyettesíti a műtrágyát, és ezzel a környezet terhelését csökkenti. A javasolt megoldás hatásaként megemlíthető, hogy munkahelyet is teremt, és csírája lehet az önkormányzatok vállalkozói tevékenységének. Gazdaságosságilag a közvetlenül mérhető hasznokon túlmenően figyelembe vehető a folyékony- és szilárd hulladék gyűjtésével összefüggő kármegelőzés. Beruházási költségek, engedélyezési kérdések Tanulmányunkban a teljesség érdekében foglalkoznunk kell a települási hulladékhasznosító telepek beruházási költségeivel és azok engedélyezésének kérdéseivel. A szerves hulladékokat hasznosító telep azon községekben gazdaságos, ahol ezek mennyisége nagy, tehát akár a mezőgazdasági hulladékokból van sok, akár jelentős az állatlétszám, vagy a szemét elhelyezése nincs megoldva. A biomassza mennyisége lehetőleg el kell érje a 10 000 - 20 000 t/év-et. A termelt biogáz 600 000 - 1 200 000 Nm

3, és az előállított biotrágya mennyisége 8 000 - 15 000 t évenként. Az olyan települések kedvezőek a komplex eljáráshoz, amelyeknél a lakoslétszám 700 - 10 000 között van, s a mezőgazdaságilag művelt terület 500 - 8 000 ha közötti. Nagyobb településeknél két, vagy három hasznosító telep lehet célszerű. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium rendeletével szabályozta e fontos beruházás pénzforrásait: a 30 % vissza nem térítendő környezetvédelmi támogatást, és a 30 % kamatmentes kölcsönt, amelyet ő biztosít. Az önkormányzatoknak a szükséges terület biztosításán felül a 30 %-os kamatmentes tőke visszafizetését kell vállalnia. A csatornázás és a szennyvíztisztítás megvalósításához a Közlekedési- Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium, a szeméttelepek kialakításához a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a gázvezeték létesítéséhez, valamint a keletkező gáz- és hőenergia hasznosításához az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nyújt támogatást. A település önkormányzatának a berendezés elhelyezéséhez szükséges területet, az odavezető út-, vízárambekötés költségeit kell viselnie, továbbá az érintett minisztériumok által megkívánt "saját-erőt" a lakosság bevonásával biztosítania. A bemutatott eljárás - a körülményektől függően - 8-10-12 éven belül térül meg. A javasolt üzem nemcsak a csatornázás- és szennyvíztisztítás, gáz- és energia szolgáltatás és a szemételtávolítás komplex céljait szolgálhatja, hanem egyben javító-karbantartó feladatokat is elláthat. A bemutatott eljárás szabadalommal és használati mintával védett. A találmányi jogok tulajdonosai megfelelő tervezői és üzemeltetői tapasztalatokkal rendelkeznek, és készséggel segítik az önkormányzatok beruházási tevékenységét. Az eljárás elteijesztése nemzetgazdasági érdek, hiszen az állandóan keletkező hulladékból nyerhető biogázból import földgáz pótolható. A biotrágya használata - jobb talajállapot és terméseredmények mellett - vegyszerezést és a műtrágya használatot küszöböl ki. Célszerű volna alkalmas helyen olyan beruházási programot kidolgozni és megvalósítani, amely követendő minta lehetne. A szennyvíziszap kezelése a javasolt eljáráson belül A hazai szennyvíztisztítók jelenlegi legkényesebb, szinte megoldatlan problémája a telepeken belül keletkező iszapféleségeknek a fogadók által megkívánt víztelenítése és továbbítása, majd azoknak a mezőgazdaságon belüli értékesítése. Példaszerűen jó megoldásról, amelyről a szennyvíztisztító üzemeltetője és a fogadó mezőgazdasági üzem is megnyugtató, "jó bizonyítvány"-t tudna közösen kiállítani, eddig még a szakirodalom, de még a suttogó propaganda sem számolt be. Az iszapok folyékony formája mezőgazdasági trágyázásra általában nem felelt meg - még a nagyüzemi-, vagy a magán-gazdaságokban sem. A víztelenítés a felhasználhatóságon már javít ugyan, de a gyakorlatban ez még elégtelennek bizonyult. Ha egy régióban, ahol legalább öt-hat szennyvíztisztító telep működik, és a régió egyik településén már van olyan települési szerves hulladékhasznosító berendezés, amelyet az előbbiekben ismertettünk, úgy oda időszakosan (2-3 naponként) a keletkező friss- és kevert iszapokat beszállíthatják. Ott az iszapokat a többi biomassza anyaggal együtt az aerob + anaerob kezelési eljárásba úgy vonják be, hogy az előálló keverék az anaerob zárt erjesztés során legalább 5 napig 60°C hőmérséklet hatása alatt álljon. A most felhasznált biomassza keverékéhez nagy mennyiségű folyadékot igényel. Ez szükséges az erjesztéshez, a nedvesség és szárazanyagtartalom optimális arányának beállításához. Ennek kielégítésére a beérkező szennyvíziszapok nedvességtartalma is kiváló-