Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése

BARTHAI.: Az összes szerves települési hulladék kezelése 133 an alkalmas. Természetesen, a szállítási költségeket az iszapok nedvességtartalma kedvezőtlenül is befolyásolhatja. Ezért a szennyvíziszapokat előkezelésük során bizonyos mértékig vízteleníteni kell az amúgy is létesítendő mechanikai víztelenítőkön. Hazánkban már meghonosodott a dániai eredetű, MOOS-AVC konténeres rendszerű mobil iszapkezelő berendezés, valamint az ahhoz szükséges vegyszeradagoló. Ebbe az iszapfelvételhez és -leadáshoz iszapszivattyú is be van építve. A mobil kezelő egységgel a szennyvíztelepen az iszapokat a megkívánt szárazanyag tartalomra be lehet sűríteni, és annak konténerében a sűrítményt a hasznosító telepre tudják szállítani. Ilyenkor a víztelenítésből származó csurgalékvizet a szennyvíztelepre lehet - helyesen - visszajuttatni. Egy-egy ilyen tehergépkocsis berendezés 60-80 m

3/d iszapot tud kezelni és elszállítani egy 8 órás műszak alatt általában 30 km távolságig. Ha minden második munkanapon a hasznosító telepre szállítják az iszapot, úgy az oda tartozó 5-6 szennyvíztelepen megtakarítható az iszapok végstabilizációja, azok víztelenítése és beépített stabil berendezéssel való továbbkezelése. Ugyanígy megtakarítható a fogadó mezőgazdasági egységhez való szállítás, a hasznosítás, vagy az elhelyezés költsége és műszaki része. Nyilván, a központi hasznosító telepen az iszapnak az ott keletkező biotrágyába való bedolgozása ellenőrzöttebb üzemeltetést, és a mezőgazdaság számára megfelelőbb konzisztenciát eredményez, ami a "végtermék"-nek mezőgazdasági gépekkel való szórhatóságát és bedolgozhatóságát teszi lehetővé. Külön ki kell emelni az ötnapos sterilizálásból származó többlet előnyt, minden más eddigi iszapstabilizálási és fertőtlenítési megoldással szemben. Az adott szerkezetű kémiai és biológiai komponensekből összeálló szerves trágya a már igazolt parcella kísérletek alapján - a GATE és az indiai Kanpur-NSI kísérletei szerint - 10-15 %-os többlet terméseredményt szolgáltatott a legjobb műtrágyás parcellák eredményeivel szemben. Hazánkban kb. 5-6 olyan települési hasznosító egységet kell létesíteni, amelyek a közelükbe eső ugyancsak 5-6 szennyvíztisztítóból származó iszapkészletet fogadni tudják, és annak a kiérlelt biomasszáját (biotrágyáját) centralizáltan, ellenőrzötten értékesítik. Ez a megoldás a közegészségügyi-, szennyvízkezelési-, valamint az agronómiai szakterület teljes egyetértésével megnyugvást tudna teremteni a ma szőnyeg alá söpört kérdésben. A megvalósítás problémái Ha valamely település feltételeit az előkészitő műszaki-gazdasági tanulmány kedvezően minősíti, úgy több illetékes hatóságnál kell engedélyezési eljárást kezdeményezni. A téma komplex volta miatt ebben az eljárásban a vízügyi-, környezetvédelmi-, egészségügyi-, közigazgatási-, áram- és gázszolgáltatási-, közlekedési-, tűzoltó és más szervek, illetve hatóságok érdekeltek. A műszaki-gazdasági tanulmány alapján célszerű az érdekelt hatóságok képviselőinek jelenlétében a komplex mű ismertetése. az ágazati követelményeknek, valamint az előzetes hatósági hozzájárulásoknak jegyzőkönyvi rögzítése. A szerző tapasztalata szerint pl. az egészségügyi hatóságok még pozitív előzetes nyilatkozatuk után is 8 hónapig tartották kezükben az ügyet a szakági felelősség mind magasabb helyekre továbbításával. Azóta már a most bemutatott eljárás az ország legmagasabb egészségügyi szerveinél, valamint szakintézetük támogatásával elvileg elfogadott. Nehézség mutatkozik a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok párhuzamos engedélyezési eljárása során. A berendezés komplex volta tudatában e két hatóság illetékességi határvonala feltétlenül tisztázandó, mert olykor ellentétes követelményeket is támasztanak. Nem kell félnünk egy-egy településen a csatornázást, a szennyvíztisztítást, a gázellátást, a keletkező biotrágya hasznosítást egy arra alkalmassá tett önkormányzati cégnek kezébe adni, mert az egységesen biztosíthatja a jó üzemeltetést, a szükséges szállításokat, az esetenként keletkező meghibásodások gyors szervízszolgálatát, és legfőképpen a lakosság korszerű higiéniáját, kényelmét. A komplex üzem így gazdaságossá válik, és ebből a településnek is, de még a megyének is lényeges haszna lesz. gazdaságilag, műszakilag és egészségügyileg egyaránt. A kézirat beérkezett: 1995. január 12. Közlésre elfogadva: 1995. május 29. BARTHA ISTVÁN a Budapesti Műszaki Egyetemen nyerte el mérnöki oklevelét (1949), doktorátusát (1973), majd életmüve alapján a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot (1993). Kezdetben a M. Kir. Honvédség műszaki tisztje volt. A második világháború alatt önálló utász századparancsnokként megkapta a kormányzói Dicsérő Elismerést a kardokkal, valamint a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét a hadiékitményekkel és kardokkal. 1945-49 közötti műegyetemi tanulmányai után a l^akóterv. FTI. Közműterv, majd a Mélyépterv mérnökeként szennyviztervező. osztályvezető, 1968 után nyugdíjba vonulásáig szakági főmérnök. Politikai okokból háromszor váltották le, ugyanennyiszer helyezték vissza beosztásába. Működésének fő területe a szennyvízkezelés, annak tervezése, típustervek, iránytervek és szabványok megszerkesztése. A Műszaki Egyetem és más felsőoktatási szervek előadója és konzulense. Biogáz témájú építési és kísérleti munkákat irányított Indiában laboratóriumi, félüzemi és üzemi és üzemi nagyságrendben. Itthon további eredményes kísérleteket vezetett a félszáraz erjesztési technológia fejlesztése és a szerves települési hulladékok értékesítése tárgykörében. Mintegy 40 szakcikket közölt, vagy vett részt szakkönyv, jegyzet írásában. 8 elfogadott szabadalma és 1 elfogadott használati mintaoltalma van. Jelenleg műszaki és gazdasági szaktanácsadó. A Magyar Hidrológiai Társaság Pro Aqua Emlékéremmel (1977) kitűntetett tiszteleti tagja (1989).