Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése

BARTHAI.: Az összes szerves települési hulladék kezelése 133 an alkalmas. Természetesen, a szállítási költségeket az iszapok nedvességtartalma kedvezőtlenül is befolyásol­hatja. Ezért a szennyvíziszapokat előkezelésük során bi­zonyos mértékig vízteleníteni kell az amúgy is létesíten­dő mechanikai víztelenítőkön. Hazánkban már meghonosodott a dániai eredetű, MOOS-AVC konténeres rendszerű mobil iszapkezelő berendezés, valamint az ahhoz szükséges vegyszerada­goló. Ebbe az iszapfelvételhez és -leadáshoz iszapszi­vattyú is be van építve. A mobil kezelő egységgel a szennyvíztelepen az iszapokat a megkívánt szárazanyag tartalomra be lehet sűríteni, és annak konténerében a sű­rítményt a hasznosító telepre tudják szállítani. Ilyenkor a víztelenítésből származó csurgalékvizet a szennyvízte­lepre lehet - helyesen - visszajuttatni. Egy-egy ilyen te­hergépkocsis berendezés 60-80 m 3/d iszapot tud kezelni és elszállítani egy 8 órás műszak alatt általában 30 km távolságig. Ha minden második munkanapon a hasznosító telep­re szállítják az iszapot, úgy az oda tartozó 5-6 szenny­víztelepen megtakarítható az iszapok végstabilizációja, azok víztelenítése és beépített stabil berendezéssel való továbbkezelése. Ugyanígy megtakarítható a fogadó me­zőgazdasági egységhez való szállítás, a hasznosítás, vagy az elhelyezés költsége és műszaki része. Nyilván, a központi hasznosító telepen az iszapnak az ott keletkező biotrágyába való bedolgozása ellenőrzöt­tebb üzemeltetést, és a mezőgazdaság számára megfele­lőbb konzisztenciát eredményez, ami a "végtermék"-nek mezőgazdasági gépekkel való szórhatóságát és bedol­gozhatóságát teszi lehetővé. Külön ki kell emelni az öt­napos sterilizálásból származó többlet előnyt, minden más eddigi iszapstabilizálási és fertőtlenítési megoldás­sal szemben. Az adott szerkezetű kémiai és biológiai komponensekből összeálló szerves trágya a már igazolt parcella kísérletek alapján - a GATE és az indiai Kan­pur-NSI kísérletei szerint - 10-15 %-os többlet termés­eredményt szolgáltatott a legjobb műtrágyás parcellák eredményeivel szemben. Hazánkban kb. 5-6 olyan települési hasznosító egysé­get kell létesíteni, amelyek a közelükbe eső ugyancsak 5-6 szennyvíztisztítóból származó iszapkészletet fogadni tudják, és annak a kiérlelt biomasszáját (biotrágyáját) centralizáltan, ellenőrzötten értékesítik. Ez a megoldás a közegészségügyi-, szennyvízkezelési-, valamint az agro­nómiai szakterület teljes egyetértésével megnyugvást tudna teremteni a ma szőnyeg alá söpört kérdésben. A megvalósítás problémái Ha valamely település feltételeit az előkészitő műsza­ki-gazdasági tanulmány kedvezően minősíti, úgy több il­letékes hatóságnál kell engedélyezési eljárást kezdemé­nyezni. A téma komplex volta miatt ebben az eljárásban a vízügyi-, környezetvédelmi-, egészségügyi-, közigaz­gatási-, áram- és gázszolgáltatási-, közlekedési-, tűzoltó és más szervek, illetve hatóságok érdekeltek. A műsza­ki-gazdasági tanulmány alapján célszerű az érdekelt ha­tóságok képviselőinek jelenlétében a komplex mű ismer­tetése. az ágazati követelményeknek, valamint az előze­tes hatósági hozzájárulásoknak jegyzőkönyvi rögzítése. A szerző tapasztalata szerint pl. az egészségügyi hatósá­gok még pozitív előzetes nyilatkozatuk után is 8 hónapig tartották kezükben az ügyet a szakági felelősség mind magasabb helyekre továbbításával. Azóta már a most be­mutatott eljárás az ország legmagasabb egészségügyi szerveinél, valamint szakintézetük támogatásával elvileg elfogadott. Nehézség mutatkozik a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok párhuzamos engedélyezési eljárása során. A berendezés komplex volta tudatában e két hatóság illeté­kességi határvonala feltétlenül tisztázandó, mert olykor ellentétes követelményeket is támasztanak. Nem kell félnünk egy-egy településen a csatornázást, a szennyvíztisztítást, a gázellátást, a keletkező biotrágya hasznosítást egy arra alkalmassá tett önkormányzati cégnek kezébe adni, mert az egységesen biztosíthatja a jó üzemeltetést, a szükséges szállításokat, az esetenként keletkező meghibásodások gyors szervízszolgálatát, és legfőképpen a lakosság korszerű higiéniáját, kényelmét. A komplex üzem így gazdaságossá válik, és ebből a tele­pülésnek is, de még a megyének is lényeges haszna lesz. gazdaságilag, műszakilag és egészségügyileg egyaránt. A kézirat beérkezett: 1995. január 12. Közlésre elfogadva: 1995. május 29. BARTHA ISTVÁN a Budapesti Műszaki Egyetemen nyerte el mérnöki oklevelét (1949), doktorátusát (1973), majd életmüve alapján a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot (1993). Kezdetben a M. Kir. Honvédség műszaki tisztje volt. A második világháború alatt önálló utász századparancsnokként megkapta a kormányzói Dicsérő Elismerést a kardokkal, vala­mint a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét a hadiékitményekkel és kardokkal. 1945-49 közötti műegyetemi tanul­mányai után a l^akóterv. FTI. Közműterv, majd a Mélyépterv mérnökeként szennyviztervező. osztályvezető, 1968 után nyugdíjba vonulásáig szakági főmérnök. Politikai okokból háromszor váltották le, ugyanennyiszer helyezték vissza beosztásába. Működésének fő területe a szennyvízkezelés, annak tervezése, típustervek, iránytervek és szab­ványok megszerkesztése. A Műszaki Egyetem és más felsőoktatási szervek előadója és konzulense. Biogáz témájú építési és kísérleti munkákat irányított Indiában laboratóriumi, félüzemi és üzemi és üzemi nagyságrendben. Itthon további eredményes kísérleteket vezetett a félszáraz erjesztési technológia fejlesztése és a szerves települési hulla­dékok értékesítése tárgykörében. Mintegy 40 szakcikket közölt, vagy vett részt szakkönyv, jegyzet írásában. 8 elfo­gadott szabadalma és 1 elfogadott használati mintaoltalma van. Jelenleg műszaki és gazdasági szaktanácsadó. A Magyar Hidrológiai Társaság Pro Aqua Emlékéremmel (1977) kitűntetett tiszteleti tagja (1989).

Next

/
Thumbnails
Contents