Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése

BARTHAI.: Az összes szerves települési hulladék kezelése 131 A legfontosabb elem az eijesztőtartály, aminek a vízzárás vasbeton eijesztőkádja felett rögzítőkkel és emelőkkel ellátott flexibilis gázzáró és nyomásálló műanyag eijesztősátor van elhelyezve. Az eijesztőtartály legmélyebb pontja alatti, a biotrágyalé levezetésére szolgáló akna alkalmas nemcsak a folyadékok eltávolítására, hanem a visszaforgatására is. A berendezés a benn keletkező biogáz és folyadék elvezetésére szivattyúkkal, a gáz víztelenítésére cdényzettel van ellátva. A berendezés gázzáró, flexibilis műanyag eijesztősátra célszerűen 300-500 mm/m

2 teherbíró-képességgel kell rendelkezzék. Az eijesztősátor anyagául előnyösen a poliizobutilén típusú műanyagok jönnek számításba. A gázgyűjtő eijesztősátor szöveterősítésű műanyag-bevonatú és a kívánt formára kofekcionálható műanyagból készül. Egy-egy falusi településen különböző mennyiségű szennyvíziszap, települési szerves szemét, mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék, valamint híg- és almostrágya keletkezik naponta. A begyűjtött anyagokat - a biogáz-biotrágya egész évi folyamatos előállítása érdekében - az eijesztők mellett szérűskertben tárolják. A települések hulladékkezelési folyamatábrája a 2. ábrán látható. A biogáz-biotrágya előállító berendezés kiszolgálásához szérűskert, aprítógépek, mezőgazdasági szállítógépek, gáztárolók, gázbiztonsági elfáklyázók, biotrágya tárolók és üzemi kezelőépületek szükségesek. Az előbb ismertetett félszáraz eljárás előnyei a hazánkban is eddig megvalósított nedves eljárással szemben (az 1992. évi dániai konferencián ismertetett európai nagyüzemi berendezés értékelése alapján): - A bevitt biomasszában a szervesanyag hányad 111,3 %-kal nagyobb. - A bevitt biomassza szállítási költsége 34 %-kal kisebb. - A bevitt biomasszában a fajlagos N,P,K tartalom 50 %-kal magasabb. - A kiterjedt biotrágyában eijesztés után megmaradó fajlagos N,P,K tartalom 63 %-kal magasabb. - A hasznosítható biogáz az önfogyasztás levonása után 10 %-kal magasabb. - Mikrobiológiai változás áll be a min. 25 napos anaerob erjesztés során, amikor az első 5 nap alatt az átlagos 60°C eijesztőtéri hőmérséklet mellett a patogén baktériumok, a vírusok és paraziták száma a betáplált anyagban volt számukhoz képest a 25. üzemi napig a megtűrhető határig biztosan lecsökken. Ez a változás teszi lehetővé a település szomszédságában keletkező szennyvíziszapok befogadását és az eljárással való további feldolgozását. - A biomasszába bevitt gyommagvak csírázóképessége 95-97 %-kal csökken, sőt a 20 napnál hosszabb tartózkodási idő után azok csírázóképessége meg is szűnik. Az így elérhető eredmény jobb, mint a szakaszos trágyakezelés során (5 nap. 60°C) elérhető eredmény. Ennek oka a zárt térben végrehajtott erjesztési folyamat. Az ismertetett községi komplex hulladékhasznosítási megoldás már részeiben ismert és bevált, illetve továbbfejlesztett műszaki megoldások szintézise, amely elsősorban környezetvédelmi szempontból figyelemreméltó. A környezetet óvja azzal, hogy hulladékszegény technológiát alkalmaz, és különböző anyagokat (pl. víz, szervesanyag, biogáz, üveg, fém-, műanyaghulladék) újra használ. Példaértékű, mert bevezethető olyan települések esetében is, ahol az alkalmazott részmegoldások különhyersanyag tárolás cs aprítás KOHHUNÁHS ÁLLATI szer-tér rhagy a BIOGÁZ-BIOTRÁGYA eLÓÁLL/TAS S---V-X.Í CO, /t/Aotrno'Aoi litj*t.

~ ^ 2. ábra. Települések komplex szerves hulladékkezelési folyamatábrája