Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
2. szám - Nemcsók János: A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának állásfoglalása a kormánynak a szigetközi vízpótlás tárgyában benyújtott 1995. februári előterjesztéséhez
124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI Standpolnt of the Committee on the Environment of the Parllament of Hungary' on the governmcnt proposal submltted on watersupply to the Szigetköz area Nemcsók, J. Abstract: In his quality of vice chairman of the Parliamentary Committee on the Environment, the author has read at the session on February 7, 1995, broadcast on television the document presenting and explaining the Committee's views reproduced here. The Committee expects the headwater created by the temporary bottom sill to be built in the Dunakiiiti cross section of the Danube to augment watersupply to the Szigetköz area more effectively than before, discarding continuation of the expensive and environmentally polluting pumped diversion forced through in 1994 and serving rather the political interests of specific groups. At the same time, conceming the technical details of watersupply to the Szigetköz area decisions based on professional advice are relegated to the competence of the Government. Keywords: Szigetköz, Bős-Nagymaros Project, temporary water supply, bottom sill Szervezett árvízvédelem, vagy rendszeres menekülés? A Rajna 1993. karácsonyi és 1995. január-februári árvize a német, holland, vagy a francia közvéleményt egyaránt foglalkoztatja. Felháborodott kérdésekkel illetik mind a politikusokat, mind a szakembereket. Az alábbiakban dr. Gerd A. Schulz professzorral, a Bochum-i Ruhr Egyetem (RUB) Hidrológia-, Vízgazdálkodás- és Környezetvédelem Tanszékének vezetőjével folytatott beszélgetés rövidített szövegét közöljük, a Berlinben megjelenő Wochenpost c. lap 1995. évi 6. száma nyomán. Gyakrabban fordulnak-e elő szélsőséges árvizek, mint korábban? Egyes sűrűbben lakott területeken igen, másutt nem állapítható meg egyértelmű irányzat. A Rajna Bázel és Karlsruhe közötti szabályozása (1926-77), az árterek eltöltésezése Karlsruhe környékén kritikusabbá tette a nagyvizeket. Az eddig átlag 200 évenkénti vizek gyakorisága 80 évre csökkent. Ez az irányzat a nagyvizeket illetően lefelé kb. Kölnig érvényes, ahol is a mellékfolyók hatása a legnagyobb. 1971-90 között statisztikailag egyértelmű az árvízcsúcsok emelkedő irányzata, úgy, mint 1901-20 között is. Egyébként, sem az 1993, sem az 1995. évi árvíz nem volt "évszázados". A 10 m-es vízállás elérése, ill. túllépése átlag 30 évente várható, hiszen ez századunkban 1920-ban, 1926-ban, 1948-ban, 1983-ban, 1993/94-ben és 1995-ben egyaránt bekövetkezett. Emberi hatás okozza-e a nagy árvizeket? A vízgyűjtő terület beépítése, vagy az urbanizáció nem. A Rajna 200 ezer km2 vízgyűjtőjének csak néhány százaléka városiasodon. Ennek a Rajna alsó szakszán alig van hatása az árvízcsúcsokra. De, emberi hatás a tározók völgyzárók, árvízcsökkentő tározók, vízlépcsők - árvízcsökkentése is. A Ruhr folyón pl. az 50 millió m3-es tározótér miatt az utóbbi évtizedekben alig akadt említésre méltó nagyvíz. A víztározások csökkenthették volna az árvízcsúcsokat? A sok kis tározóu ; r'/i eltekintve, amelyek Köln védelméhez nem elegendők, csak a ^első-Rajnán a Baden-Württenberg-i síkvidék: tározásc jöhetnek számításba. Az 1993-94 évi árvíznél xb. 156 ,<iillió in3 víz ömlött a folyóból a városba. Ha Baderi-Wjrttenberg és Franciaország között az árvízvédelmei - a raj ni erőművek üzemét is beleértve - összehangolták voí legfeljebb 107 millió m3-es csökkenést elérhettek volna. Ehhez azonban a vízállás több napos időelőnyű előrejelzése is szükség lett volna, de ez jelenleg a csapadék előrejelzésével együtt bizonytalan. Követtek-e el mulasztást a hatóságok, vagy a politikusok? Köln esetében nem lett volna sok eredménye az árvízcsúcs csökkentését célzó tevékenységnek. Baden-Württenberg átfogó Rajna-programmját a Franciaországgal fennálló szerződés korlátozza, így az csak Karlsruhe szűkebb térségének védelmét szolgálhatta. A Rajna mentén a vízgyűjtőn, illetve a folyó menti országokban - a hosszútávú árvízvédelmi stratégia hiányzik. Mit lehet tenni a jövőben az árvízvédelemért? - Töltéseket és védőfalakat kell építeni a városok védelmére. - Árvíztározókra van szükség. - Síkvidéki szükségtározók létesítése is kívánatos. A töltések és a védfalak építését városrendezési tiltások nehezítik, hogy azok ne rontsák a vízfolyással való összeköttetést. A mellékvízfolyásokon és inellékvölgyekben a tározók létesítését "ökológiai" indokolásokkal akadályozzák. A síkvidéki szükségtározók felderítése a legsürgősebb feladat. A Rajna Bázel és Karlsruhe közötti szakaszának szabályozásával kb. 130 km2-rel csökkent az árterület, amelynek felét a jövőben célszerű volna visszaadni a folyónak. Ugyancsak szükséges a Neckar és Majna torkolat közötti területen elfoglalt 1400 km2-ből 950 km2-t szintén visszaadni. Az illetékes politikusok értelmes elgondolásaikat nem merték nyíltan érvényesíteni a különböző érdekcsoportok akaratával szemben. Most lehet remény a Rajna menti országok (és tartományok) közötti tárgyalások után a teljes vízgyűjtő egységes elvek szerinti nagyvízi rendezésére. Számolni kell persze azzal, hogy a hatékony árvízvédelem a jövőben gazdasági, ökológiai és politikai adottságok miatt csak lényegesen szűkebb körben valósítható meg a lehetségesnél és a kívánatosnál. A kölnieknek ezért alighanem együtt kell élniük azzal a ténnyel, hogy a jövőben száz évente akár 4-szer, 5-ször is bekövetkezhet az "évszázados" árvíz. (Összeállította: Wmter János)
