Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Stegaroiu, Paul–Negriu, Aurelia: Folyók kisvízi hozamainak növelése tározókkal

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI A vízhozam szabályozása a Buzau folyó vízgyűjtőjén A kevésbé kiegyensúlyozott vízjárású folyók közé tartozik, azaz vízhozamainak szabályozásával csak kisebb mértékben befolyásolható a Románia délkeleti felében lévő Buzau (Bodza) folyó vízgyűjtője Hasonló helyzetben vannak a szomszédos vízgyűjtők is az ország délkeleti felében. A 2. ábra bemutatja a Buzau folyó szabályozási vízhozamainak változatait az ezekhez szükséges tározótérfogatokkal. Q„„ ínr/,p f.BUZiU, fao. _AQ, / 4Q, a q. A AQ, | 9,4 8 1 5 4-| 3-j ,

0 2.7 2-| («•/»; 1,2 o. AV AV

U m' o. AV AV, SV. ±V

t V

u 10' m 2. ábra. A Buzau folyó legkisebb szabályozott vízhozamainak alakulása a hasznos tározótérfogatok függvényében. A Siret (Szeret) jobb parti mellékfolyója, a Buzau (Bodza) vízgyűjtőjén végzett számítások olyan mértékadó szelvényre vonatkoztak, ahol a sokéves átlagokból számított évi vízmennyiség kb. 700 millió m

3 volt. Ehhez a szelvényhez 2300 km

2 terület tartozik, amelynek átlagos magassága 890 m a tengerszint felett. A kifejezetten hegyvidéki rész ebből 1550 km

2, ahol az átlagos magasság meghaladja az 1000 m-t. Az egyenként 100 millió m

3 hasznos térfogatú tározók sorozatában az első tározó a leghatékonyabb vízhozamszabályozó A további tározóknál ez a hatás a számítások szerint lényegesen lecsökken. A természetes viszonyok között lefolyó legkisebb vízhozamot alapul véve, (Q = 1,8 m

3/s), a mértékadó szelvényben az első tározó hatására a kisvízhozam 4,5-szeresére nő. Ugyanakkor, a negyedik tározótól kezdődően, amikor a hasznos tározótérfogatok összege meghaladja a 300 millió m

3-t, a szabályozás nyomán bekövetkező vízhozamnövekedési arány a természetes kisvízi lefolyás hozamának csak 0,9-szerese lenne (3. ábra). Ezt az értéket a mértékadó szelvényben mért sokéves középvízhozammal összevetve, a teljes szabályozott vízhozam alig haladja meg a sokéves átlag 50 %-át, akkor, amikor a tározók összességének hasznos térfogata meghaladja a 300 millió m

3-t. Mindezekből következik, hogy az elfogadható, maximálisan megengedhető hasznos tározótérfogat, ami a Buzau folyó vízgyűjtőjén a vízhozamok szabá100 200 300 400 500 14,3% 28,6% 42,7% 67.2% |71,4% % Q-. 100 200 300 400 500 000 14 3* 28,6* 42.7% 07.2* 71 4% 0b 8% a Abszolút értékben b Közép/íztiozam százalékában 3. ábra. A Buzau folyó legkisebb szabályozott vízhozamainak alakulása, a hasznos tározótérfogatok függvényében, számszerű és százalékos értékek szerint. lyozására a legjobb hatásfokú, valahol a 300 és a 400 millió m

3 között van. Ennek túllépése aligha lehet indokolt. Ugyanakkor, az is nyilvánvaló, hogy a Buzau folyó vízgyűjtőjén a morfológiai, földtani és szeizmológiai körülmények kevéssé teszik lehetővé völgyzárógátak és tározók létesítését. Egyébként, már 1962ben, a "Vízgazdálkodási fejlesztési terv" előkészítésénél is csak 300 millió m

3-es hasznos tározótér kialakítását javasolták ezen a vízgyűjtőn, ami. ha esetleg a biztonságosabb kistározók utóbb javasolt sorával 400 millió m

3-re egészülne is ki. 43-57 %-os szabályozottsági fokot jelentene. Következtetések: A szerzők vizsgálatai igazolták, hogy a természetes kisvízhozamok növelése ugyan a vízgyűjtőn létesített tározók térfogatától függ, de az is kétségtelen, hogy a legnagyobb mértékben az első tározó képes erre. A vízhozam növelésének hányada azután viszonylagos értékeit tekintve gyorsan csökken, ha a tározók hasznos térfogatát azonos lépcsőkben növelik. A vízfolyások szabályozottságának mutatója (y) a tározottság mutatójával (P) függvénykapcsolatba hozható, és valamennyi folyó vízjárásának egyik legfontosabb jellemzője (7. ábra ). A szerzők által vizsgált 15 romániai folyó esetében megállapítható volt, hogy a (3 = 0,5 tározottsági mutató mellett a szabályozottsági mutató (y) 0,54 és 0,82 közötti. A tározottsági mutató magasabb értékei mellett a két szélső érték közötti különbség megnőhet. Magas szabályottsági fok, a sokéves középvízhozam 85-95 %-át elérő szabályozási kisvízhozam kívánalma esetén, a tározók hasznos térfogatának is el kell érnie az éves vízmennyiségnek legalább kb. az 1,5-szeresét, sőt egyes esetekben még a 4-szeresét is. Az ilyen megoldások azonban nem ajánlhatók elfogadásra.