Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
2. szám - Hrabovszki Erika: Arzén adszorpció vizsgálata a Dél-Alföld üledékes kőzetein
116 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI 2Ezen oldatokban azonban a HAsO," és H,As0 4 ionok aránya nagyobb mint a kiindulási oldatokban (3. táblázat). 5. Következtetések Az egyensúlyi oldatok ionerősségének növekedéséből a pH értékeinek kiegyenlítődéséből és a két magminta karbonát tartalmából arra következtethetünk, hogy CaC0 3 oldódás játszódott le a magminták és az arzéntartalmú oldatok kölcsönhatásának eredményeként. DAVIS és KENT (1990) az arzenát és arzenit göethit felületén való adszorpciójának vizsgálata során azt tapasztalta, hogy az adszorpció savas pH tartományban jelentős, és a H - ion koncentráció növekedésével nő a mértéke. Mivel a természetben erősen savas kémhatású felszín alatti vizek nincsenek feltételezhető, hogy ezek kialakulását különböző pufferfolyamatok (pl : CaC0 3 oldódása) gátolja, ezzel határt szabva az arzén adszorpciós és deszorpciós folyamatainak. Mindezekből arra következtettünk, hogy természetes vízrendszerek esetén a pH szerepe az As adszorpciójában korlátozott, a karbonátok oldódása megakadályozza a nagy H + -ion koncentráció kialakulását. A két mintán az As dúsulás mértékét összehasonlítva látható, hogy az arzén adszorpciót a pH mellett a kőzetek összetétele (finom frakció aránya, Fe tartalom, szerves anyag tartalom,) is befolyásolja. A több finom frakciót és lényegesen több vasat tartalmazó tótkomlósi minta több arzént adszorbeált, mint a bácsalmási. 2A vizes oldatban jelenlevő H 2As0 4 , HAs0 4 , ionok aránya H + - ion koncentrációtól függő. A pH érték növe2kedése a HAs0 4 , a pH csökkenése a H,As0 4 ionok arányának növekedését eredményezi. Összefoglalás Mindezen vizsgálati eredményekből feltételezhető, hogy az üledékes kőzeteken az arzén adszorpció lehetősége számottevő. A felszín alatti vizek As tartalmú ionfajtáinak eloszlásában fontos tényezőként kell megemlítenünk az adszorbens összetételét és a H -ion koncentrációt. A felszín alatti vizek pH értékét a CaC0 3 -ot tartalmazó kőzet és a viz között kialakuló egyensúly nagymértékben meghatározza. Irodalom BALISTRIERI L. S„ MURRAY J. W. (1986) The surface chemistry of sediment from Panama Basin. The influence of Mn oxides on metál adsorption. Geochim. Cosmochim. Acta 50, 2235-2243 DAVIS J. A., KENT D. B. (1990) Surface comlexation modeling in aqueous geochemistry. Mineral - water Interface geochemistry. Vol 23. 197-204. NEWMAN M. C„ ALBERTS J. J. , GREENHUT V. A. (1985) Geochemical factors complicating the use of AUFWUCHS to monitor bioaccumulation of As, Cd, Cr,Cu, and Zn. Wat. Res. 19. 1157-1167. PARKHUST D. L., THORSTENSON D. C. . PLUMMER L. N. (1990) PHREEQE a computer program for geochemical calculations. US Geological Survey Water Resources Investigations 80-96 PLUMMER L. N.. JONES D. F„ TRUESSDEL A. H. (1984) WATEQ4F US Geological Survey Open - File Report 87 - 50. PETERSON M. L., CARPENTER R. (1986) Arsenic distributions in porewaters and sediments of Puget Sound, Laké Washington the Washington coast and Saanich Inlet, B. C Geochim. Cosmochim. Acta 50, 353-369 TAKAMATSU T, KAWASHAMI M„ KOYAMA M. (1985) The role of Mn rich hydrous manganese oxidé in the accumulation of arsenic in laké sediments. Wat. Res. 19 1029-1032. VARSÁNYI Z.-NÉ (1990) Délkelet - alföld felszin alatti vizeinek arzéntartalma az arzén geokémiájának tükrében. Magyar Tud. Akad. Kiadvány 11 - 29. VARSANYI Z.-NÉ (1991) A rétegvíz mozgása során bekövetkező kémiai változások geokémiai modellezése. Hidr. Közi. 1991/6 300 A kézirat beérkezett: 1994. szeptember 12. Az átdolgozás beérkezett: 1995. január 18 Közlésre elfogadva: 1995. február 28. HRABOVSZKI ERIKA 1992 -ben a József Atilla Tudomány Egyetemen kémia - fizika szakos tanárként végzett. Szakdolgozatát az "Arzénadszorpció vizsgálata a dél - alföldi üledékes kőzeteken" címmel a JATE Ásványtani - Geokémiai és Kőzettani Tanszékén vedte meg. 1994 szeptemberétől a József Atilla Tudomány Egyetem PhD hallgatója . Adsorption on sedimentary rocks under the South Plains Hrabovszld, E. (Ms) Abstract: The possibility and extent of arsenic adsorption on the sedimentary rocks under the South Plains studied in a geochemical computer model of the rock-water system. The results obtained were compared with field data with the conclusion the sedimentary rocks under the South Plains have a high arsenic adsorption potential. The factors controlling the extent thereof are the pH and the composition of the rock. Keywords: Adsorption, adsorption isotherms, chemical equilibrium
