Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
2. szám - Hrabovszki Erika: Arzén adszorpció vizsgálata a Dél-Alföld üledékes kőzetein
HRABOVSZKI E.: Arzén adszorpció vizsgálata a Dél-Alföldön 115 4. Eredmények és megbeszélés A kiindulási oldatok H - ion koncentrációjára vonatkozó mérési erdményekből megállapítható, hogy a növekvő Na^HAsO, . 7 H 20 bemérés mind a három oldatsorozat esetén az oldatok pH értékeiben növekedést eredményez (7. ábra) az alábbi folyamatok révén : Na^HAsO, O HAsO. 2 + 2 Na + 2 4 4 HAsO, 2" + H + O H 2AS0 4 A kiindulási oldatok program alapján számított pH értékei és a mért pH értékek között számottevő eltérés nem tapasztalható. (7. ábra, 2. táblázat) 1. ábra. A mért és számított pH a kiindulási As koncentráció függvényében A számitógépes modellezés eredményeként kaptuk, hogy a kiindulási oldatokban az arzén H,As0 4 és 2HAs0 4 anionos formában van jelen, ami megegyezik CHERRY (1979) által mondottakkal. A kiindulási oldatok As koncentrációjának növekedése mind a két ion koncentrációjában növekedést eredményez (2. ábra, 2. 2táblázat) ez a növekedés a HAs0 4 ionoknál nagyobb mértékű. Az egyensúlyi oldatok mért pH értékei és az egyensúlyi As koncentráció között korrelációt nem találtunk. A számítógépes szimulációkban mind a laboratóriumi kísérletekben az egyensúlyi oldatok pH értékeiben kiegyenlítődést tapasztaltunk. A tótkomlósi minta esetén 8,1 - 8,3, mig a bácsalmási mintánál az egyensúlyi pH 8,1 - 8,2 között változott. A program alapján való számolás eredményeként az egyensúlyi pH-ra 8,3 érték adódott (5. táblázat). A számitógépes modellezés során a számolt kiindulási és egyensúlyi pH értékek számottevően nem térnek el a mért értékektől (2. táblázat). Mindkét magminta karbonát tartalma jelentős (7. táblázat tótkomlósi minta esetén 12,1 %, a bácsalmási minta esetén 10,3 %), igy az egyensúlyi pH kialakulásánál a következő karbonát egyensúlyokat kell figyelembe venni, melyek a magminta és a savtartalmú arzénoldatok kölcsönhatásának eredményeként alakulnak ki. 2. ábra. A kiindulási oldatokban a H2ASO4 és a HAsOionok aránya CaC0 3 <» Ca 2 + + C0 3 2' K = 10 8, 3 HCOj" «> H + + C0 3 2" K = 10 " 10, 3 HXQ 3 O H + HC Q 3 K = 10 6, 3 H,C0 3 + CaC0 3 O Ca 2 + + 2 HC0 3 K = 10 4, 3 Az arzén adszorpciójának vizsgálatához a két magmintával és az oldatsorozattal adszorpciós izotermákat vettünk fel . Az így kapott görbék telítési görbéknek felelnek meg. (3. ábra, 3. táblázat). Mind a két magmintánál az adszorpciós izotermák maximumai közel azonos 1,20 mmol/1 egyensúlyi arzén koncentrációnál jelentkeznek 3. ábra. Adszorpciós izotermák A tótkomlósi minta 4,88 mmol/100 g adszorbeált arzén mennyiséggel, mig a bácsalmási minta 4,00 mmol/lOOg értékkel mutat maximális adszorpciót (3. táblázat). A számitógépes modellezés eredményeként kaptuk, hogy az egyensúlyi oldat pH értékeinél az arzén szintén 2oxianionként HjAsC), , HAs0 4 alakban fordul elő.
