Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak vízháztartása

KISS G.: Települési hulladékok lerakódombjai 111 AS = R - L -E = 0,4 R = 99 mm (7) A medence 13 x 11 x 1,6 m méreteit tekintve ez 14,2 m\ A hézagok térfogata kezdetben: V

P = V . n, = 13 . 11. 1,6 . 0.5 = 114,4 m

3 (8) Ha a hézagok térfogatának csökkenését a csapadékból felvett vízmennyiséggel vesszük egyenlőnek, akkor a vízfelvétel révén kialakult hézagtérfogat V

P-AS V 114.4-14.2 228.8 0.44 (9) Vagyis, a medencés kísérletből is a várt értéket kaptuk. A hulladék megduzzadásának következménye még szivárgási tényezőjének a hézagtényezővel való exponenciális csökkenése is. Zunker (1930) szerint homoknál (Juhász, 1987): (10) ahol: ki = az eredeti szivárgási tényező, k

2 = a megváltozott szivárgási tényező, e, = az eredeti hézagtényező, e

2 = a megváltozott hézagtényező. Ugyanitt Juhász az alábbi összefüggést adja (1960): (11) 6. táblázat A szilárd települési hulladékok átlagos összetétele és fajsűrűsége az 5. táblázatban felsorolt országokban K e\ 3 k

2 1 + e. 1 + e

2 használt tapasztalati képleteket homokra vezették le. de a szivárgási tényező több nagyságrendet elérő csökkenése hulladékoknál is reális lehet. Megjegyzendő, hogy a kezdeti állapot szivárgási tényezője nehezen értelmezhető, mert ilyenkor a duzzadó hulladék még minden nedvességet magába szív, és az átszivárgó vízmennyiség lényegében zérus. 5. Összefoglalás A települési hulladékok lerakódombján a csapadék a vízháztartás döntő tényezője. A hulladékdombot érő csapadék jelentós része elpárolog, és a dinamikus egyensúly beállta után éves átlagban 20-40 %-a jelenik meg csurgalékvízként. Ha sikerül a lefolyási hányadot növelni, kevesebb víz szivároghat a depóniába, s akár 20 %-kal kevesebb lesz a hulladéktól szennyezett csurgalékvíz. A lefolyó víz mennyisége növelhető a depónia lefedésével, a fedőréteg megválasztásával, a felszínlejtés alkalmas kialakításával. A csapadék, a csurgalékvíz és a depóniában tárolódott víz mennyiségei összefüggnek. A hulladék vízfelvétele miatt a lerakás utáni első néhány hónapban csurgalékvíz nem-, vagy alig képződik, s a csapadéknak csak 0-4 %át teszi ki. A hulladék duzzadása annak hézagtérfogatát (hézagtényezőjét) és szivárgási tényezőjét előnyösen változtatja meg, s kialakítja a csurgalékvíz csapadékból való folyamatos keletkezésének dinamikus egyensúlyát. Mindez azonban a hulladéklerakó domb vízháztartásában napokban mérhető késleltetést még nem okoz. A bemutatott eseteket vizsgálva láttuk, hogy a hulladék állapota és a vízháztartási adatok között szoros összefüggés van. A kapott eredmények hozzásegítenek ahhoz, hogy ismert éghajlati és meteorológiai viszonyok esetén a lerakódomb méretei és a hulladék jellemzői alapján előre jelezhessük a csurgalékvíz várható mennyiségét. Irodalom Összetevő % t/m

3 Sz.anyag 36 1.0 Papír 26 1.0 Üveg 8 2.6 Műanyag 5 1.1 Fém 5 5.3 Egyéb 20 1.1 Ha az előzőkben alapul vett no = n = 0,5 eredeti érték a duzzadás után no = 0,02 értékre módosul, a szivárgási tényezők arányára Zunker (6) képlete 2400-at, Juhász (7) képlete 16000-et ad. A szabad hézagtérfogat több, mint egy nagyságrendnyi csökkenése esetén tehát a szivárgási tényező 3-4 nagyságrenddel csökkenhet. A felHorváth Zs. (1985.): Települési szilárd Hulladékok környezetkímélő elhelyezésének környezetföldrajzi szempontjai. Hidrológiai Közlöny 2. p. 85-88. Juhász J. (1987.): Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Knoch, I. (1977.): Hulladékdepóniák vízháztartása. Wasser und Boden, Vol. 29/11. Manual de Explotación de Vertederos Controlados. (1987). Gobiemo Vasco, Bilbao. Marturano, T.R. - Germann, H.W, (1989-90.): Landfill Sideslope Cover - Is It Necessary? Pollution and Water Resources. Columbia University Seminar Series, Vol. XXII-XX1II. Szanto, M. - Tejero, I. (1991.): Explotación y Control de un Vertedero Sanitariamente Controlado. Revista Técnica del Medio Ambiente. Jul/Ago, p. 17-26. A kézirat beérkezett: 1993. szeptember 7. Közlésre elfogadva: 1994. december 1.