Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak vízháztartása
110 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI 4. táblázat A hulladéklerakóra hulló csapadék havonkénti megoszlása. (1-A Landfill, New Jersey, USA) III IV V VI VII VIII IX X Beszivárgás % 42 24 27 20 14 8 19 14 Elpárolgás % 33 28 49 46 54 54 45 33 Lefolyás % 25 48 24 34 32 38 36 53 három esetben a 0,03 szabad hézagtérfogat értéknél kaptuk, (3. táblázat). A csapadék-csurgalékvíz (R és L), illetve a csapadék-beszivárgás (R és I) adatai között értelmezett regressziós kapcsolatok együtthatóit szintén a 3. táblázat tünteti fel. A viszonylag legszorosabb összefüggést az első esetben kaptuk, vagyis a deponált hulladék kicsiny szabad hézagtérfogata a vízháztartásban napokban mérhető késleltetést nem okozott. Hulladékokra vonatkozóan az n és az no (teljes és szabad-) hézagtérfogatok arányáról nincsenek ismereteink. Busch és Luckner törmelékes üledékekre megadott táblázata szerint (Juhász, 1987.) az n 0 = 0,02 szabad hézagtérfogathoz n = 0,45 hézagtérfogat érték rendelhető. A táblázat értékeit hulladékok esetében is érvényesnek tekinthetjük. A most kapott érték kisebb, mint az (5) szerinti. A 5. táblázat A szilárd települési hulladékok százalékos összetétele néhány európai országban Ország Sz. anyag Papír Üveg Műanyag Fém Egyéb Belgium 21 30 9 3 9 28 Dánia 35 15 8 4 4 34 Franciaország 20 35 8 5 5 27 Hollandia 48 23 13 6 3 7 Írország 28 33 8 4 4 23 Luxemburg 56 25 5 5 4 5 Nagy-Britannia 21 30 9 3 9 28 Német Sz.K. 16 27 9 4 7 37 Olaszország 39 24 6 6 4 21 Spanyolország 50 18 3 4 4 21 A depónia vízgazdálkodásának és a csapadék eloszlásának teljes ismeretéhez megvizsgáltuk a csapadék eddig nem tárgyalt 79 %-ának megoszlását is. Az elpárolgott mennyiség meghatározásához L.F. Meyer segédletét alkalmazva (Juhász, 1987) a párolgásra kapott havi értékek márciustól októberig: 24, 36, 32, 48, 64, 72, 44, 28 mm. Az elpárolgott mennyiségeket a havi csapadékösszegekhez viszonyítva az adott depóniára a csapadék 4. táblázat szerinti százalékos megoszlását kapjuk, havonkénti bontásban. 4.2. A hulladék vízfelvétele és annak következményei A tárolt települési hulladék szabad hézagtérfogata a bemutatott példa szerint is igen kicsiny: no = 0,02. Ennek oka a tömörödés mellett vélhetően a vízfelvétel okozta duzzadás. Az Európai Közösség tíz országában gyűjtött adatokból (Manual de Explotación...,1987) a települési hulladékokra (5. táblázat) átlagosan 1,4 t/m 3 fajsűrűség adódik (6. táblázat). A 0,2 t/m 3 kezdeti térfogatsűrűségű hulladék a depóniában átlagosan 0,7 t/m 3-t ér el (Szanto és Tejero, 1991). Ebből a hézagtérfogat: n = (1,4 - 0,7)/l,4 = 0,5 (5) különbözet a hulladék vízfelvételéből származó duzzadásból magyarázható, amit a már hivatkozott angliai vizsgálat (Knoch, 1977) megerősített. Ennél az angliai hulladéktárolónál ugyan két és fél év alatt a csapadék 41 %-a vált csurgalékvízzé, ámbár, az első 4-5 hónapban még csak 0-4 %-ot mértek. Az igen kevés kezdeti elszivárgás oka a hulladék vízfelvétele volt, ami duzzadással és a hézagtérfogat csökkenésével járt együtt. Ezt számítással igazolhatjuk: Évi 660 mm csapadék esetén (Wakefield, KözépAnglia) 4,5 hónap alatt 247,5 mm hullik. A kísérleti medencére a vízháztartási egyenlet: R - L - AS - E = 0 (6) ahol (mm-ben): R = a csapadék, L = az elszivárgó csurgalékvíz, AS = a hulladékban tárolt víz, E = az elpárolgó vízmennyiség. Az elszivárgást átlag 2 %-nak, a párolgást pedig egy Juhász (1987) által közölt táblázat adatai alapján 58 "Zónák véve, a hulladék vízfelvétele:
