Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak vízháztartása

KISS G.: Települési hulladékok lerakódombjai 109 E + F = a csapadék elpárolgó és felszínen lefolyó része. Ezekből a E + F Q = R (2) érték adja az elpárolgás és lefolyás csapadékhoz viszonyított hányadát, míg az / L + A S R (3) érték a beszivárgás hányada. CSAPADÉK (mm) U> Itt A Ok ur im 3. ábra. A depóniára hulló csapadék mennyisége. (1-A Landfill, New Jersey, USA) CSUKGALÉKVÉ (mm) VESZINT-INGADOZAS (mm) 5. ábra. Vízszin ingadozás a csurgalékvíz-emelő kutakban mennyiséget a szivattyúnál észlelt vízszínt változásokból számíthatjuk: AS, = h,. no (4) AS, = az i-edik hónapban tárolt vízmennyiség, h, = a depóniában tárolt víz szintjének változása az előző hónap végi állapothoz viszonyítva, no = a hulladéktömeg szabad hézagtérfogata. 3. táblázat Lineáris korrelációs kapcsolat a csapadék-csurgalékvíz és a csapadék-beszivárgás vízmennyiségei között, különböző késleltetésekkel. (1-A Landfill, New Jersey, USA) Regressziós együttható Késleltetés n

0 R és L Rési nap változók között 0 0.02 0.13 0.63 1 0.03 0.02 0.44 2 0.03 0.13 0.43 3 0.03 0.17 0.45 4. ábra. A kiemelt csurgalékvíz mennyisége. (1-A Landfill, New Jersey, USA) Az L és R mennyiségek ismeretében, ha nincs a tárolt víz mennyiségében változás, (vagyis AS = 0), akkor egyszerűen értelmezhető I értéke is, mint ahogy az az 1. táblázat szerinti amerikai méréseknél történt. I értéke ott a teljes időszakra elfogadhatóan 0,21 volt. Meg kell tehát határoznunk azt az no szabad hézagtérfogatot, amelynél az abból számított AS tározást a (3) kifejezésbe helyettesítve I = 0,21-et kapunk. A számítást havonkénti bontásban végezzük el. A tározott vízMivel a (4)-ből csak a h, ismert, innentől iterációs lépésekkel haladtunk tovább addig, amíg a (3) egyenletben a beszivárgási hányad átlaga I = 0,2l-re nem adódott. A végeredményt a 2. táblázatban mutatjuk be, amelyet no= 0,02 szabad hézagtérfogatnál kaptunk. Az no = 0,02 értéket a (3)-ból közvetlen számítással AS = h . no helyettesítéssel is megkaphattuk volna, de a havonkénti számítás jobban jellemezhette a depónia vízgazdálkodását. Ha a depóniára a kicsiny szabad hézagtérfogat miatt - napokban mérhető - késleltetés (j) jellemző, az (1) egyenlet tagjait úgy kell értelmezni, hogy az i-edik napon lehulló csapadék az (i+j)-edik napon jelenik meg csurgalékvízként, illetve ugyanezzel a késleltetéssel tározódik. Elvégezve a számítást j = 1,2,3 nap késleltetésekkel további késleltetések a szivattyúzási adatokból nem voltak valószínűsíthetők - , a 21 %-os beszivárgást mind a