Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak vízháztartása
108 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI 2. táblázat A vízháztartási adatokból számított beszivárgási tényezők n 0= 0,02 szabad hézagtérfogat esetén. (1-A Landfill, New Jersey, USA) III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. R (mm) 73.15 128.54 64.77 104.90 118.37 133.60 98.29 85.59 L (mm) 31.31 30.05 35.03 17.16 11.43 8.97 15.47 15.34 AS (mm) -0.32 0.32 -17.26 3.84 5.06 2.26 3.66 -3.66 I =(L+AS)/R 0.42 0.24 0.27 0.20 0.14 0.08 0.19 0.14 lakosú városból naponta 37,5 t gyűlhet össze. 200 kg/m 3 sűrűség mellett ez 187,5 m 3. A naponta beérkező hulladék egy-egy kazettába rakásával a depónia szerkezete a 2. ábra - az angolszász szakirodalomból ismert ún. area módszer - szerint alakul. A kazetták legyenek pl. 8 x 12 m alapterületűek és 2 m magasak, 30 fokos rézsüvei. Ha naponta egy ilyen 192 m 3-es, 144 rrr felületű kazetta létesül, 600 mm évi csapadék esetén a szabadon lévő hulladékra évente 86 A csapadék és a csurgalékvíz mennyiségéből a deponált hulladék állapotára is következtethetünk. A már említett amerikai kísérlet során a 8 hónap alatt lehullott csapadék mennyisége 807 mm volt, miközben 165 mm csurgalékvizet szivattyúztak. A depónia felszínére jutó csapadék és a kiemelt csurgalékvíz mennyiségének időbeli eloszlását a 5. és a 4. ábra szemlélteti. A csapadék és a csurgalékvíz mennyiségek között 2. ábra. A kazettás hulladéklerakó felépítése m víz jut. Ennek nagyjából 40 %-ával, mint csurgalékvízzel számolva, ez napi 100 liter nagyságrendű. A közvetlenül a hulladékot érő csapadék mennyisége attól függ, mekkora lerakó felület marad lefedetlen. A régebben üzemben lévő depóniáknál általában jobbak a lefedettség arányai, így ott az így keletkező csurgalékvizek viszonylagos mennyisége feltehetően kevesebb, mint az újabbaknál. 4. Következtetések 4.1. A szabad hézagtérfogat megállapítása a vízháztartási egyenletből még korrelatív összefüggést sem sikerült találni, mert a mindenkori csurgalékvíz nemcsak a csapadékból, hanem a depóniában tárolt vízből is származott, amint arra az 5. ábra utal. A depónia vízháztartásának egyenlete: R - L - AS - (E + F) = 0 (1) ahol (mm-re átszámítva): R = csapadék, L = a kiemelt csurgalékvíz, AS = a depóniában tárolt vízmennyiség változása, Itzórt taietták kozvtHtn i»unkat«ml«t_ kovattmi kanHs toftlatt ftáitiftq hulladék a dtpánia- fcltoltcs haladási iránya lágtftld köztes l»frd*s
