Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Horváth Zsolt–Jr. G. P. J. Jansen–T. F. M. de Ruijter: Talaj- és talajvízszennyezés vizsgálat a Nagytétényi Metallochemia gyár területén és környezetében

82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM Terepi munkálatok végzése (talajvízészlelő kutak telepítése, talaj- és talajvíz minták vétele). A minták laboratóriumi feldolgozása. Jelentés öszszeállítása, a talaj és talajvíz szennyezés állapotáról. Harmadik lépcső' (1991. IX - 1991. XII.) Terepi munkálatok végzése (talajmintavevő fúrások készítése, talajminták vétele). A minták laboratóriumi feldolgozása. Összefoglaló jelentés összeállítása, a talaj talajvíz szennyezésről és a kockázat elemzés elkészítése. Javaslat a kárelhárításhoz. A munkálatok a holland műszaki előírásoknak megfelelően készültek. Az adatok értékelését az érvényben lévő magyar és holland szabványok és műszaki előírások szerint végezték. A laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelésére elsősorban az ún. „Dutch list" alapján került sor. A vizsgált területet részterületekre bontották. Ezek: 1) A Metallochemia meddőhányója, amely 9,0 ha, ahol kb. 200 000 m

3 salak és egyéb hulladék van lerakva. 2) A Metallochemia gyárterep területe 11,0 ha. 3) A Metallochemia 1500 m-es körzete, kb. 7 km

2 területen, ahol a megvizsgált egységek a következők voltak: - a lakóterület, - a Chinoin gyártelep, - a sertéshizlalda és - a szennyvízcsatorna környezete és bevezetése a Dunába. 2. A TEREPI MUNKÁLATOK ISMERTETÉSE A második fázis terepi munkái során 50 0 55 mm fúrás készült, amelyekből 44-et talajvízészlelő kúttá alakítottak. A fúrások szárazfúrási technológiával, kézi, illetve gépi berendezéssel készültek. A furatok mélységét úgy tervezték meg, hogy a furatok talpa a talajvízszint alatt legalább 1,5 m-rel legyen. így a furatmélység 3,00-8,50 méter között változott. A talajmintákat a következő talajszelvényekből vették (m): 0,000,10, 0,10-0,25, 0,25-0,50, 0,50-1,00, 1,00-1,50, 1,503,00, 3,00- a fúrás talpáig. Az észlelőcsöveket a talajvíz szintje felett 0,5 m-ig, illetve a talajvíz szintje alatt 1,5 m-ig perforálták. A szűrözött szakasz fölé mosott és hőkezelt steril kavicsot helyeztek el. A kavicsolás fölé duzzadó bentonit került. A kutakat kerticsapházakkal zárták le. A talajvíz mintákat tisztítószivattyúzás után vették, miután a talajvíz minták vezetőképesség értékei állandósultak. A talajvíz minták vétele csőszivattyú segítségével történt. Az illékony szénhidrogének vizsgálatára 3 liter vízmintát vettek. A nehézfémek vizsgálatához vett vízmintákat 0,45 |xm szűrön megszűrték és salétromsavval pH 2 értékre állították be. A vízminták sötét üvegbe kerültek és 2-5 °C-on tárolva szállították ezeket a laboratóriumba. A harmadik kutatási fázis terepi munkálatai során további 2 talajvízészlelő kutat telepítettek és ? furatokból a fentebb leírtak szerint talaj- és talajvízmintákat veitek. Nagytétény három területén porminta vételre került sor oly módon, hogy egy mintát 10 pontról gyűjtöttek össze a levegőből. Két alkalommal megmérték a talajvízészlelő kutakban a vízszintet és a mért adatokat térképen ábrázolták. A kutatás során a vizsgálat alá vont nagytétényi területet 127, átlagosan kb. 0,5 ha-os területrészekre osztották. A területegységekben 3 növénytermesztésre szolgáló kertet, illetve díszkertet választottak ki, és minden területegységben egy-egy 1 m mély fúrást mélyítettek. Az összesen 381 db furatból talajmintákat vettek a következő szakaszokból (m): 0,00-0,20, 0,200,40, 0,40-0,60, 0,60-1,00. Három furatból azonos mélységközből vett mintákat összekeverték és így területegységenként négy átlagmintát kaptak. Nyolc konyhakertben talajmintát vettek a talaj pH értékének meghatározásához. 3. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A második kutatási fázis során 20 fúrás felső 0,5 mből átlagmintákat készítettek, és az így nyert talajmintákat, valamint a Dunából vett 4 iszapmintával együtt a következő komponensekre vizsgálták meg: - arzén, kadmium, króm, kobalt, réz, higany, moliblén, ólom, cink, ón, nikkel, antimon, bárium, - cianidok - policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - extrahálható szervek klórszármazékok (EOX) - ásványolaj. A talajmintavételi helyekről 14 vízmintát vettek, és a következő komponensekre vizsgálták: - arzén, kadium, króm, réz, kobalt, higany, molibdén, ólom, cink, ón, nikkel, antimon, bárium - ásványolaj - illékony aromás szénhidrogének (VAH) - illékony szerves klórozott szénhidrogének (VOX) - savasság és vezetőképesség - kéntartalom. A fenti vizsgálati eredmények alapján a többi talaj és talajvíz mintát csak a területre jellemző leginkább szennyező komponensekre vizsgálták meg. 4. FÖLDTANI VISZONYOK A Metallochemia Gyártelep a nagytétényi öblözet területén található. Itt a felső pannóniai homok, homokkő, homokos kavics és homokos agyagrétegekre a Duna a negyedkorú 8-10 m vastag homok és homokos kavicsrétegei települnek. Ezt az összletet holocén kori 2-4 m vastag agyagos iszap, illetve helyenként homok fedi. (7. ábra) A gyár területétől északra, Diósdon a felső pannóniai és negyedkori rétegek vetőzóna mentén emelkedtek ki a nagytétényi öblözetből. Itt a felszínen negyedkori finomhomok, agyagos iszap és iszapos agyag települ. Ezek alatt a rétegek alatt felső-pannóniai homok, homokkő, kavics és konglomerátum található az alacsonyabb részeken, míg a magasabb területeken homokos agyag és agyagos márga települ.