Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Horváth Zsolt–Jr. G. P. J. Jansen–T. F. M. de Ruijter: Talaj- és talajvízszennyezés vizsgálat a Nagytétényi Metallochemia gyár területén és környezetében

HORVÁTH ZS. et al.: Talaj- és talajvíz-vizsgálat Nagytétényben 83 A gyártól nyugatra, Budatétény területén miocén, szarmata kori mészkő van a felszínen. 5. VÍZFÖLDTANI VISZONYOK A nagytétényi öblözet negyedkori Duna által lerakott rétegeiben lévő talajvíz helyzetét és szivárgási irányát részben a Duna, részben a csapadékviszonyok befolyásolják. Közepes, vagy annál alacsonyabb Duna vízállásnál a talajvíz a Duna irányába szivárog, kb. 2,5 x 10"

3 m/m eséssel a diósdi hegylábnál, és 1,25 x 10 3 m/m eséssel az öblözet közepén. (2. ábra) Maximális Duna vízállásnál a folyóból történő beszivárgás hatására a folyóparttól számított kb. 600 m-es távolságban a talajvíz szivárgási iránya megfordul az öblözet belseje felé. A Duna hatása szoros kapcsolatban van az árvízszint tartósságával. A Metallochemia területe alatt a Duna talajvízszint befolyásoló hatását már csak a legmagasabb és legtartósabb árvizek esetében tudja kifejteni, így itt a talajvíz szintjét döntően a csapadékviszonyok befolyásolják. A talajvíz gyárterület alatti ingadozásának becsült maximális értéke kb. 3,0 m, amely abszolút értékben kifejezve 98-97 Bmf minimális és 101-100 Bmf maximális szinteket jelent. Ezek mellett a talajvízszintek mellett maximális talajvízállásnál a talajvíz szintje eléri a meddőhányót, ill. a Gyár területén lévő feltöltést, míg minimális talajvízszint értékeknél, a talajvíz a meddőhányó alatti agyagos iszapban marad. Tekintettel arra, hogy az év legnagyobb részében a talajvíz szintje alig haladja meg a minimális értéket, a talajvíz által okozott szennyezőanyag-kilúgzás a meddőhányóból csak rövid ideig következik be. Ennek kedvező hatását a későbbiekben látni fogjuk. 6. A FELTÁRÁSI ÉS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 6.1 Metallochemia meddőhányó A 3. ábrán a Metallochemia Gyártelep területe látható. A kb. 200 ezer m

3 meddőt tartalmazó meddőhányó vastagsága 4,8-1,0 m között változik. A hányón kb. 60 ezer m

3 a rézkohászat salakja, 40 ezer m

3 az ólomkohászat salakja. A többi vegyes összetételű hulladék (anód, salak, kazán salak, kemence bontási anyag, akkumulátor részegység stb.) A meddőhányón deponált különböző összetételű salakokban lévő nehézfémek 80 %-a ólom és cink, 14 %-a a réz és 3 %-a az ólom. A meddőhányó összmennyiségéhez képest a fémtartalom azonban nagyon alacsony. Pl. a réz az összes deponált meddő menynyiségének csupán 0,3 - 1 %-a, az ólom pedig 1-5 % között változik. Ez az alacsony koncentráció azt jelenti, hogy meddőhányót nem lehet másodnyersanyagként hasznosítani és ily módon mint szennyező forrást megszüntetni. A meddőhányó alatt 1,5-3 m vastag összefüggő agyagos iszap települ. A 4. ábrán az M5-ös fúrásból vett talajmintákban mért ólom és cink koncentráció értékek azt mutatják, hogy a meddőhányóban lévő fémion koncentráció a meddőhányó alatt települő agyagos iszapban a töredékére csökken. Természetesen ezt a megállapítást nem lehet kiteijeszteni a meddőhányó teljes területére, de az egyértelmű, hogy az agyagos iszapban a szennyezés koncentrációja mindenütt lényegesen alacsonyabb, mint a meddőhányóban lévő szenynyezés koncentráció. Az agyagos iszap nagyarányú nehézfém megkötő képességét jól mutatják a talajvíz szennyezettségi adatok, amelyek szerint csak a cink koncentráció haladja meg az ún. „Dutch List" szerinti C-értéket, tehát azt a szennyezési határt, amikor a kárelhárítási kutatási fázist meg kell kezdeni. A cink mellett még a bizony- * talan eredetű fenol koncentrációja magasabb a „Dutch List" szerinti C értéknél. További kedvező adottsága a meddőhányó alatti talajvíz szennyezésnek, hogy a kis hidraulikus esés miatt a szennyezett talajvíz nem, illetve csak nagyon kis területen jutott túl a Gyár területén. A talajvíz alacsony nehézfém szennyezésének több oka is van. Ezek közül a fontosabbak a következőTc: — a nehézfémek nehezen lúgozódnak ki a meddőből. Ennek egyik oka, hogy a talajvíz csak az év viszonylag rövid szakaszaiban vesz részt a kilúgzásban, — a meddő alatt lévő agyagos iszapnak nagy az adszorbciós kapacitása, — a talajvíz, illetve a talaj enyhén lúgos pH-jú, — a meddő alatt lévő talajvíz a környező területekről kapott vízutánpótlódás hatására hígul. 6.2. Metallochemia üzemi terület A Gyár területén a felszínen települő agyagos iszaprétegeket korábban nagyrészt elhordták és helyükbe, kb. 20 ezer m

3 homokot, salakot és különböző eredetű törmeléket helyeztek. A területen készített feltárásokból vett talajminták a feltöltésben különböző nehézfémeket mutattak ki. így az M4 sz. fúrásban (2. ábra) a feltöltés nagymennyiségű cinket, ólmot, rezet, antimont, kadmiumot, báriumot, nikkelt, krómot és higanyt tartalmazott. Tekintettel arra, hogy a feltöltés nagy része betonnal fedett (út, fedett udvar) a csapadék kilúgzó hatása csak korlátozottan érvényesül. Emellett a maximum 2 m magas feltöltést a meddőhányóhoz hasonlóan csak maximális talajvízállás esetén éri el a talajvíz. Ehhez járul még az agyagos iszap adszorpciós kapacitása és az enyhén lúgos pH. Ezekkel magyarázható, hogy a talajvízben egyedül az M4-es fúrásban mértek a megengedettnél magasabb cink koncentrációt. A többi szennyező anyag tekintetében a holland előírások szerint kárelhárítást végezni nem kell. 6.3. Szennyezés a Metallochemia körzetében A Metallochemia Gyártelep környezetében a nehézfém szennyezések közül az ólomszennyezés a meghatározó. Tekintettel arra, hogy az ólom a füstgázokkal együtt jutott ki a Metallochemia Gyártelep területéről, a legnagyobb ólomszennyezés az uralkodó széliránynak megfelelően a gyárteleptől keletre és dél-keletre található. A felszínközeiben (0,00-0,1 m) a 150 mg/kg-os