Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Bergmann, Heinz–Überwimmer, Franz: Mélységi vizek Stájerország vízellátásában

BERGMANN, H. - ÜBERWIMMER, F.: Mélységi vizek Stájerországban 79 Összegzett Légnyomás-ingadozás [cm vízoszlop] Csapadék [:m] 3. ábra. A légnyomás-hatékonyság meghatározása a grafendorfi kutatóállomás III. szintjére, 1978-ra Összegzett csapadék [cm] 4. ábra. A csapadék-hatékonyság meghatározása a grafendorfi kutatóállomás III. szintjére, 1978-ra A légnyomás-hatékonyság a légnyomás nyomásszintre gyakorolt hatásának kiküszöbölésére is felhasználható (Bergmann - Überwimmer, 1992). További statisztikai vizsgálatainkban a nyomás szint-időfüggvénynek a légnyomás szempontjából korrigált változatából indulunk ki. Valamennyi számítás szempontjából fontos, hogy alap-időegységül az 1 napot válasszuk. A nyomásszintek és a hozzájuk tartozó meteorológiai jellemzők napi középértékeinek a felhasználása biztosítja a felszín alatti vízállás-időfüggvények tartalmazta információk optimális hasznosítását s egyidejűleg a fél- és egynapos periódusú rendszeres zavaró hatások kiküszöbölését A napi középértékek alkalmazása esetén, amint ez a 2. ábrán is látható, egy teljes állomás-évet egyetlen lapon lehet ábrázolni. A légnyomás hatását, a fentebb említetteken kívül, a közötte és a csapadék között fennálló meteorológiai kapcsolatból származó szabályos hiba kiküszöbölése érdekében is figyelembe kell venni (Bergmann - Überwimmer, 1992.) A nyomásszint-ingadozások elsősorban az egy-egy csapadékot követően a feszített tükrű víztartó peremén bekövetkezett betáplálást jelzik. Ezen összefüggés kimutatására elsősorban a korrelációszámítás statisztikai módszerei használhatók, amelyek segítségével - a légnyomás-hatékonyság meghatározásának a mintájára - a csapadék-hatékonyság is kiszámítható. Minthogy a statisztikai összehasonlításkor a nyomásszint- és a csapadékösszeg-időfüggvények szembeállítása nem jár eredménnyel, definiáljuk és állítsuk elő az ún. „redukált csapadékösszegző vonalat" (magyar szóhasználattal: maradék tömeggörbét, [a ford.] (Überwimmer, 1992) amely nem más, mint a tényleges csapadék-összegzővonal és az adott év átlagos csapadékából számított, egyenes összegzővonal különbsége. A redukált csapadékösszegző görbe segítségével már elvégezhető a korrelációszámítás, ill. a nyomásszintidőfúggvénnyel történő statisztikai összehasonlítás. A keresztkorreláció-számításból egy meghatározott eltolódási idő adódik, amelyet „reakcióidő"-nek nevezünk. A reakcióidő nem más, mint az az időtartam, amely a csapadék időpontja és a csapadék által egy meghatározott észlelőhelyen kiváltott nyomásszint-emelkedés között eltelik. A reakcióidőnek két összetevője van: a betáplálási idő és a feszített víztartóbeli nyomáshullámszétteijedés időtartama. Ugyanúgy, ahogy a légnyomás-hatékonyság számításakor tettük, a redukált csapadék-összegek és a nyomásszint-változások összegeit, ugyanazon előjel-szabályok alkalmazásával, közös koordinátarendszerben ábrázoljuk. Az így létrejövő görbére közelítő kiegyenlítő egyenest illesztünk. Ennek meredeksége egyenlő a csapadéknak az adott mérőhely nyomásszintjére gyakorolt hatékonyságával (4. ábra). Az említett előjel-szabályok arra szolgálnak, hogy a csapadék-hatékonyságot terhelő egyéb, statisztikailag független hatásokat statisztikai középértékben kiküszöböljék. A csapadék-hatékonyság elemzésnek ez a módszere, akárcsak a korábban ismertetett légnyomás-hatékonyság módszere, nagyon érzékeny a két vizsgált változó közötti kölcsönös kapcsolatra, ill. annak hiányára. Hosszabb időszak (pl. egy észlelési év) alatt csakis akkor áll elő emelkedő vonal, ha a nyomásszint csakugyan ténylegesen függ a csapadéktól. 4. A vizsgálati területen kapott eredmények A nyomásszint-időfüggvények elemzésével kapcsolatok állíthatók elő a nyomásszint és a légnyomás, ill. a nyomásszint és a csapadék között. A légnyomás-hatékonyság számítás segítségével a víztartó tározási együtthatója egyetlen mérőhely nyomásszint-időfuggvényeiből is meghatározható, márpedig feszített tükrű víztartók esetében igen sokszor be kell érnünk egyetlen mérőhellyel. Mind a korrelációszámítás, mint a csapadék-hatékonyság elemzése segítségével a felszín alatti vízkészletek utánpótlódása a nyomásszint-időfüggvények vizsgálatával felismerhető és bizonyítható. A feszített tükrű felszín alatti vízrendszer két fő jellemzője: a reakcióidő és csapadék-hatékonyság a vízrendszerek betáplálási határfeltételek szerinti osztályozására is felhasználható (Überwimmer, 1992). A csapadék-hatékonyság a betáplálási folyamat egyik indikátora s egyúttal a betáplálási tartomány telítetlen zónáját tápláló évi vízmennyiséget is szolgáltatja. Az ismertetett jellemzők valamely felszín alatti víz-