Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hatalyák Zoltán–Szalai György: Mezőgazdasági területen elhelyezett települési szennyvíziszap tartamhatás vizsgálatának eredményei

HATALYÁK Z. - SZAL

A1 GY.: Szennyvíziszap tartamhatás vizsgálata 75 víztelenített iszap a délpesti szennyvíztisztító telepről érkezett. A négyéves alapvizsgálatot követően tíz éven keresztül folytak az utóhatásvizsgálatok. Az előzőekben beszámoltunk a vizsgálatok irányáról és azokról az eredményekről, amelyeket ezek során kaptunk és amelyekből a következő gyakorlati következtetések vonhatók le: - Elsősorban kisebb szennyvíztisztító telepek esetében (500-1000 m

3/d) a keletkező iszap a barázdateknős technológiával közvetlenül kihelyezhető mezőgazdasági hasznosítású területre a gazdálkodás zavarása nélkül, amennyiben a közelben megfelelő (mély talajvizű) terület áll rendelkezésre. - Az iszapadagokat illetően a tápanyaghatás és (ha van) a nehézfémtartalom szab határt. Az utóhatásvizsgálatok azt mutatják, hogy az előbbivel kapcsolatosan 5000-6000 m

3/ha-ig lehetséges elmenni, ezt meghaladva, már termésdepresszióra kell számítani. Környezeti szempontból már ezek az adagok is aggályosak lehetnek a növények által fel nem használt nagymennyiségű N és P készlet miatt, előbbi mélybe vándorlása, utóbbi feltalajból történő lehetséges kimosódása következtében. Ennek figyelembevételével, ebből a szempontból, 4000-5000 m

3/ha lehet a javasolható, ill. megengedhető felső határ. - Hasonló megállapítást indukál a nehézfémtartalom feldúsulása is. Az eredmények azt mutatták, hogy még ilyen nagy nehézfémtartalmú iszapkihelyezés sem okoz 4000-5000 m

3/ha terhelésig talajhasználati korlátozást. Lényeges szempont, hogy a terhelendő talaj természetes (eredeti) állapotban meglevő nehézfémtartalmát ismeijük, mert ez befolyásolhatja az iszapadag meghatározását. - Az iszappal kezelt területeken csak takarmánynövények termeszthetők. A nehézfémek felhalmozódása a növények termésében kisebb és részben más összetételű, mint a vegetatív szervekben. Mennyiségük még a legnagyobb terheléseknél sem haladta meg egyetlen esetben sem a megengedett értéket. A fentiekben javasolt adagok tehát ebből a szempontból is teljes biztonságot jelentenek. - A növények beltartalmi értékeire a szennyvíziszap „trágyázás" nincs hatással. Köszönetnyilvánítás A Szerzők köszönetüket fejezik ki a Fővárosi Csatornázási Művek vezetőinek, akik kezdeményezték s anyagi támogatásukkal lehetővé tették e tartamhatásvizsgálat elvégzését. Irodalom Juhász, E. (1990): A szennyvíziszap-kezelés és elhelyezés általános kérdései. Hidrológiai Közlöny. Budapest. 1990. 4.sz. 206-210 p. Ravasz, T. (1981): Szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezés kísérletsorozatának értékelése c. kiadvány 14-21 p. Fővárosi Csatornázási Művek Kiadványa. MHT-FCSM ankét anyaga. Ágazati Műsza,ú Irányelv (1991): Szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése. MI-08-17351990. Bp. 1991. A kézirat beérkezett: 1992. július 15. Közlésre elfogadva: 1993. július 15. Long-therm impacts of sewage sludge disposed on fannland Hatalyák, Z„ Szalai Gy. Abstract: At the Water Management Institute, Gödöllő University ot Agriculture, studies were performed for ten years (1981-90) on fannland on wich digested sludge from the South-Pest sewage treatment plánt was disposed of for the precedingfour years (1977-80). The soil data of the study area are presented in Table 1. whilethecomposition of the sludge in Table 2. The arrangement of the study plots and the amounts of sludge disposed of on them are show in Figs. 1. and 2. respectively. Tbe aim the long-term study was to identify the processes triggered by the different amounts of sludge applied, the biological and chemical changes caused by them in space and time, in order to determine the allowable application rates at which the fertility or farm use value of the area are not impaired, or to abtain information on the application rates producing optimál results. The sludge was distributed in furrow pondage, no fertilizer was applied, while the reference plot received 160 kg per hectare and year of fertilizer of mixed active agent composition. The indicator plants used for the baseline survey and over the years of the long-term impact study are given in Table 3. Soil samples were taken in identical periods of the years, the analytical results showing the changes in macro nutrients and heavy metals in the soil. Samples from the plants and crops were analysed to detect changes in nutrient value, uptake and accumulation of heavy metals. 3 Thecropyieldsindicatepositively thebeneficial effectswhich aresignificantupto rd. 6000 m /hadosage. Beyond this application rate the crop yields declined, as shown by the results for winter wheat in Figs. 3/1-3, while for maize in Figs 4/1-2. Of the macro-nutrients, most of the N is retained in the soil and tendsto migrate downward. The plants used only rd. 50% of the totál on the average even after 10 years. Similar results were obtained for P. The humus content of the soil increased by 50-60% even at médium application rates. Over the years of the long-term study the fate of Cu, Zn, Cd and Ni in the top 1 m soil layer was traced in each plot. The accumulation of the four heavy metals in the top 60 cm layer is shown in Figs. 5/1-2 for different alusge application rates. The standard limit values have alsó been entered into the diagrams. In this particular case the Cd appears to be the critical element, the level of which has attained the critical value at 5000 m

3/ha application rate already.