Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hatalyák Zoltán–Szalai György: Mezőgazdasági területen elhelyezett települési szennyvíziszap tartamhatás vizsgálatának eredményei

HATALYÁK Z. - SZALA1 GY.: Szennyvíziszap tartamhatás vizsgálata 71 A P forgalom vizsgálata azt mutatta, hogy a kijuttatott mennyiség kereken 25 %-át használták fel a növények, legtöbbet, 50 %-ot az egyszeres (500-3000 m

3/ha) terhelésű parcellákról. A P maradék a felső 20, ill. kisebb mértékben (~50 %), a 20-40 cm-es rétegben koncentrálódott, kitéve a lefolyó víz kimosó hatásának. A növények által ki nem vont hatóanyag-többlet a nagyterhelésű parcellákon (6000-12000 m

3/ha) csak kismértékben haladta meg a N-többletet és 7-18 t/ha között változott. A vizsgálatsorozat ismét rámutatott a mesterséges K-trágyázás (K pótlás) fontosságára, az iszappal kezelt mezőgazdasági hasznosítású területeken. Az utóhatásvizsgálat éveiben - műtrágyázás nem lévén - a növények erősen kimerítették a talaj természetes K készletét. Mindössze a legnagyobb terheléseknél (800012000 m

3/ha került közel egymáshoz az iszappal bevitt és a növényekkel kivett K mennyiség, de még ezeknél az adagoknál is deficit mutatkozott. 3.2. Talajtani hatások Az iszapterhelések számos változatában folyamatosan vizsgáltuk a talaj pH értékének és humusztartalmának változását. Az adatok azt mutatták, hogy a talaj kémhatása az elmúlt 10 év folyamán lényegében nem változott és ez még a legnagyobb terhelésű (12000 m

3/ha/parcellára is vonatkozik. Ez annál is inkább fontos, mivel a nehézfém-mobilitás erősen pH-függő. A humusztartalom a jelentős mennyiségű szerves anyag kiadagolása következtében megnőtt. Természetesen ez a növekedés erősen differenciált az iszapadagoknak megfelelően. A gyakorlati szempontból irreálisnak tekinthető szélsőségesen nagy adagoknál kétháromszorosára emelkedett, de nem elhanyagolható a közepes terheléseknél elért 50-60 %-os növekedés sem. A makrotápanyag forgalommal az előző fejezet foglalkozik. A magnézium- és nátriumtartalomban nem mutatható ki észrevehető változás. A tartamhatás vizsgálatok egyik legfontosabb iránya a nehézfémtartalom, ill. felhalmozódás változásának nyomon követése volt. Az utóhatásvizsgálat tíz évében valamennyi parcella talajában vizsgáltuk a Cu, Zn, Cd 600 400 300 200 100 0 1000 2000 3000 4000 6000 6000 8000 10000 12000 m3/ha Cu Zn h.é.Cu —h.é.Zn 5/1. ábra. Nehézfémek felhalmozódása a 60 cm-es talajrétegben. 4/1. ábra. Kukorica termésátlag változása az utóhatásvizsgálat éveiben. 4/2. ábra. Különböző terhelésű parcellaátlagok. Kukorica, 1991. mennyiség útja a mélyebb rétegek felé a talajvizsgálatokkal jól követhető volt. Ennek 90 %-a 1991-ben már a 60-80 cm alatti rétegekben helyezkedett el - lefelé növekvő mértékben - annak ellenére, hogy mint tudjuk és említettük is, csapadékszegény évek sorozatáról van szó. ppm