Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hírek

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM százmilliomod koncentrációval jelenne meg. (Hazánk 300 millió m

2-nyi aszfaltbontású útterületéról az esólc lényegesen több és nagyobb koncentrácójú szennyet mosnak a talajba és a vízfolyásokba.) Az aszfaltot egyébként szerte a világon nagyszámú, gondosan ellenőrzött ivóvíztározó medence burkolataként használják. (Legfeljebb tájképjavítás céljából - elég költségesen merülhet fel az aszfaltnak kővel való burkolása és növényzettartó vályúk ráépítése.) B) Az Öreg-Duna elhagyott medrében és kapcsolódó területen a vízpótlás és az árterek nedvessége csökken, a talajvízelszívás következtében a talajvízszint is csökken. Az „elhagyott" mederben mindig több víz fog folyni, mint a Tisza természetes kisvize (amikor a Tisza még mindig nagy folyó!), az év jelentős részén pedig jóval több. Szükség esetén a duzzasztómú'vön át nagyobb hozamok is ideterelhetők. Az árterek nedvességét és a talajvíz szintjét a vízpótló rendszerrel a természetes állapothoz képest is kedvezőbben lehet szabályozni. A legkedvezőbb megoldás a kísérleti üzem során választható ki. Várható kockázatok: 1. Az elhagyott mederben posványos vízterek alakulnak ki, elburjánzik a fás vegetáció. Az „elhagyott" meder sokféle igényt elégít ki (árvízlevezetés, üdülés, halászat, sporthajózás, jégleeresztés, természetvédelem, tájesztétika) és az üzemrendet úgy kell alakítani, hogy a posványos terek keletkezését és a fás vegetáció elburjánzását megakadályozza. 2. Meggyorsul a növényi maradványok ásványosodása, csökken a talajok szervesanyag-tartalma, fokozódik a talajszerkezet leromlása és a tápanyagok kilúgozódásának veszélye. 3. Ahol a talajvízszint jelenleg a finom fedőrétegben áll, de a vízlépcső hatására a kavics fekübe süllyed, megszűnik a gyökérzóna kapilláris vízellátása, ezért a termesztett növényeknél jelentős mértékben csökken a termés, illetőleg elsősorban a termésbiztonság, növekszik a terület aszályérzékenysége, megváltozik az ártéri erdők kedvező vízellátása. A vízpótló rendszer, a természetes árvizek és a kísérleti üzem során kívánatosnak ítélt mesterséges elárasztások a hullámterek jelenlegi állapotát továbbra is képesek fenntartani. Mivel a mezőgazdasági szakemberek nem jutottak egységes véleményre a talajvízszint süllyedésének hatásáról, ill. a természetes csapadék elégségességéről, a vízpótló rendszer a talajvízszintet az eddigi természetes közepes szint környezetében (a termelői és természetvédelmi kívánságoknak megfelelően alacsonyabbra vagy magasabbra) szabályozhatóvá teszi. Az erdők vízellátását a B.2. pont szerint biztosítják. A faállomány cseréjéről legfeljebb a part menti keskeny zónában kell esetleg gondoskodni. 4. A talajvízszint süllyedésének ellensúlyozására tervezett vízpótló rendszer a tápláló nyers víz minőségétől és a kolmatálódott hullámtéri ágrendszer állapotától függően a teljes tárolt vízkészlet el szennyezését és mennyiségi károsodását okozza. a) A tápláló „nyersvíz" a tározónak az A) alatti megjegyzéseink szerint jó minőségű vízéből származik; b) Ha a kolmatáció zavaró mértékben befolyásolja a talajvíz szintjét, a kolmatált réteg rendszeresen eltávolítható; c) „tárolt (nyilván talajbeli) vízkészlet" nincs (és így annak mennyiségi károsodásáról sincs értelme beszélni); a homok-kavicsösszleten ugyanis a Duna vize szivárog át talajvízként folyamatosan és a meder vizével állandó összefüggésben. Ami szenny a belépéskor nem szűrődik ki (oldott szennyezés egy része), az végighalad az összleten, akár van folyami tározás, akár nincs, és ehhez csatlakoznak a felszínről beszűrődő (mezőgazdasági, ipari stb.) szennyezések. Ezek ma is jelen vannak a talajvízben és koncentrációjuk nem a duzzasztás eltiltásával, hanem a mezőgazdaság kemizálásának mérséklésével, a szennyvíztisztítás fokozásával és a duzzasztás beindításával csökkenthető. C) A hidrodinamikai viszonyok megváltozása és az általa is indukált biogeokémiai folyamatok eltolódásai, továbbá a vízminőség romlása az életközösségek elszegényedéséhez és leromlásához vezet. A külföldi és hazai tapasztalatok is igazolják, hogy a tározók létesítése a vízminőséget általában javítja és az élővilág változatosságát és gazdagságát fokozza. A dunakiliti tározó egyébként javarészt olyan hullámteret önt el, amely eddig is olykor több hónapos folyamatos elöntés alatt áll. Az elha-