Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Domokos Miklós–Nováky Béla: Tömörített hidrológiai információk közreadása

DOMOKOS M. - NOVÁKY B.: Hidrológiai adatok tömörítése 53 HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK Vízfolyás: IPOLY VÍZHOZAM HOSSZ-SZELVÉNY 5. ábra. Kiragadott példa a MVMHJ-sorozat IPOLY-kötetéből (VGI, 19851b). TARTOSSAGI FELÜLET ÁTLAGOS TARTÓSSÁG , MENNYISÉGI BIZTONSÁG (ÉV) "< Vízfolyás. IPOLY i—r Ot tmpirikul »!• ott 'ót/ ftlülel 97 '/.-hot ~ ta"0/Ó trlikt! ti/ropotdltot I I 7 á'l ríntolgjltatái Bolasiogyarmol 19S* - 1979 6J /S 'J rtrin/.HV' O/'oniifc, Meg'>o!oJón gi,^'orijj,- ff esettanulmányok (VITUKI, 1991 a) figyelembevételével - összefoglalóan értékeljük a MVMHJ-sorozat eddig megjelent köteteinek gyakorlati hasznosulását, ill. potenciális hasznosíthatóságát. A „Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése" c. kiadványsorozat összeállítása - amelynek hidrometeorológiával és felszíni vizekkel foglalkozó részét 13 kötetre irányozták elő, s ezek közül eddig 9 kötet jelent meg (VGI, 1984-1989) a magyar hidrológusok Dr. Zsuffa István vezette munkacsoportjának egyedülálló teljesítménye. Az ország egyes földrajzi régióinak felszíni vizeivel foglalkozó kötetek a készítésük időpontjáig összegyűlt teljes észlelési adatállományból maximálisan nyerhető, statisztikailag feldolgozott hidrológiai információkat zömmel grafikonsorozatok alakjában adják közre (4.-6.ábra) és teszik így hozzáférhetővé a (potenciális) felhasználók - elsősorban a vízgazdálkodási tervezés és tanulmány-készítés — számára. A kiadványok a korunk színvonalának magyarországi élmezőnyét képviselő számítástechnika alkalmazásával készültek s ezért nagyszámú olyan komprimált hidrológiai információt (grafikont) adnak közre, amilyeneket a korábbi hasonló hidrológiai adatgyűjtemények még nem tartalmazhattak (VITUKI, 1954-1958, VITUKI, 1961). A kiadványsorozat további kiemelkedő előnyei, ill. érdemei: - Alkalmat és kötelezettséget teremtett az egy-egy régióban (vízgyűjtőn) a feldolgozás kezdetéig összegyűlt hidrológiai észlelési adatanyag egészének áttekintésére, rendezésére, feldolgozására és hidrológiai módszerekkel történő homogenizálására. A közreműködő szakembereket arra késztette, hogy mintegy „testközelbe" kerüljenek a kezelésükre bízott adatállománnyal és felújítsák hidrológiai ismereteiket. Természetesen az említett korábbi adatgyűjtemények, valamint országos vagy regionális használatra szánt hidrológiai segédletek készítése (Lászlóffy, 1954, Csermák, 1958, Kovács (geogr.) - Molnár, 1979, Beke Sné-Eszéki-Virágh, 1983, Kovács (geogr), 1983, Gilyénné Hofer-Domokos, 1985, Szilágyi E., 1987) annak idején ugyancsak „mozgósította" a feldolgozandó észlelési anyagot és a készítők hidrológiai ismereteit. Ezek a „mozgósítások" azonban - részben az akkori észlelési anyagok kisebb terjedelme, részben pedig a feldolgozást végzők köre miatt - szükségképpen szerényebb mértékűek voltak, mint a MVMHJ köteteinek esetében. - A több VÍZIG területére átnyúló vízgyűjtők esetében a kötetek előállítása lehetségessé és szükségessé tette a vízgyűjtők anyagának egységes szemléletű kezelését ill. feldolgozását. - A kötetekben közreadott grafikonok az - időközben a VIZIG-eknek is rendelkezésére bocsátott műszaki hidrológiai programcsomag alkalmazásához példatárként is felhasználhatók. A kiadványsorozatban közreadott „komprimált" hidrológiai információk gyakorlati használhatóságát és