Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
1. szám - Domokos Miklós–Nováky Béla: Tömörített hidrológiai információk közreadása
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM Vízfolyás: IPOLY 2. 1.3 ÉVI KÖZÉP VÍZ HOZ A MOK VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSA Nogrjdi/Qkiil 19 H • lih !(• íúf» J -,(iot 1<M) 4 Irr — — VÍV. u s !(• íúf» J áv \ fii Üli 1 —, MijTmfhjkiaJU rjiomnutéj. p HIDROLOGIAI HOSSZ-SZELVENY (KOQ) t a § I * • | Alt £ U. El 'Oí-iif.u EZJ EZ Grg TET n L. a m fi M i i lj-ihjj a i tJ.JlW i . t] H '•j dlI : inW i\j I » i 1 1 i ll I I 1 II 'I 4. ábra. Kiragadott példa a MVMHJ-sorozat IPOLY-kötetéből (VÜI, 1985/b). formációt is közöl. Ezek egy kiragadott tipikus nomogram-sorozatát a 2. ábrán mutatjuk be, csatolva az annak értelmezéséhez, felhasználásához nélkülözhetetlen felhasználási számpéldákat. A III. Keretterv hidrológiai fejezetének lényegesen bővített - a Keretterv lehetséges terjedelmét jóval meghaladó - változataként 1984 óta folyamatosan megjelenő „Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése" (MVMHJ) kiadványsorozat (VGI, 1984-1989, Goda 1988, Zsuffa 1990) első kötete az ország csapadék és párolgási viszonyaival foglalkozik, további kötetei az ország egy-egy tájegysége felszíni vizeiről minden előző hasonló kiadványsorozatnál (a III. Keretterv hidrológiai fejezeténél is) részletesebb és alaposabb - tájegységenként hatalmas adatállomány sokoldalú statisztikai feldolgozásán alapuló - komprimált hidrológiai információs anyagot kíván nyújtani. (A kiadványsorozat Ipoly-kötetéből válogatott segédlet-jegyzéket a 3. ábrán, néhány jellemző segédletet pedig a 4.-6. ábrán mutatunk be.) A rendkívül igényes kiadványsorozat előállításának, a magyarországi előzményekkel összehasonlítva, három különlegesen kedvező kiindulási feltételét kell kiemelnünk: (1) Létrejött a kiadványsorozat tartalmának - világviszonylatban is minden bizonnyal egyedülálló koncepciója (Zsuffa 1990). (2) Elsősorban a bajai vízügyi számítóközpontban történt jelentős fejlesztések hatékony szoftver-csomagot biztosítottak az (1) alatti koncepció megvalósításához. (3) Lényegesen több hidrológiai adat - régi állomások esetében: két évtizeddel hosszabb észlelési sorok - álltak a feldolgozás rendelkezésére, mint pl. a II. Keretterv idején. (Ez a hosszabbodás azonban az adatsorok homogeneitása szempontjából nem minden esetben lehetett egyértelműen előnyös, ill. többletigényeket is támaszthatott a feldolgozást megelőző homogenizálással szemben.) Az MVMHJ kiadványsorozatból 1984-től napjainkig a csapadék/párolgás kötet és 8 tájegység felszíni vizeinek kötete készült e! (VGI, 1984-1989). Kilencedik tájegységként a Balaton-vízgyűjtő felszíni vizeinek kötete jelenleg készül (VITUKI, 1991 b). A későbbi évekre előirányzott három tájegység (Sió-Kapos-SédNádor, Tisza, Körösök) kötetének megjelenésével majd teljessé válik a Magyarország felszíni vizeit tárgyaló sorozat, amelynek indításakor a felszín alatti vizekkel foglalkozó kötete(ke)t is előirányoztak a szerkesztők. 4. A MVMHJ kiadványsorozat értékelése (VGI, 1984-1989) Tanulmányunknak ebben a fejezetében - az ország illetékes szakértőitől kért vélemény-nyilvánítások és