Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Keve Gábor: Hollandia egyik rajnai árterületének újraélesztése – a magyar Duna hidrológiai hasonlóságai alapján

KEVE G.: Hollandia egyik ár

ler

i

ile

lének újraélesztése 43 DUNA v

r. MOHóCS X1IAM nIHIMLm Mfc. AH MAXIMUM :2lX> 41000 "OO : ud IOOO [ 1UOO m0

00 * OOO I 1 Moso ; i • 1 it°° A... . . t ' • ' JJU ; . • • i /'1 • < """ ; • r ' HOOO S™—» ' .. -U.-V.". . • '!• 1 _ UMHI ff™-. » ' jv' 1 - . f ' M '.f - ' " ~ * ~ V««W K ~ - - 1 • _ .000 6. ábra. A; éves vízhozamok irányzata a Duna mohácsi vízmércéjén. BHINE ^OBITH niMJnurU rfcflH MAXIMUM - tOl KI JOOO 1 T*, • • 1 j l| l • " 1

1 6000 sr Jóöó U' —y1910 192Ö 1910 1940 193(1 19*0 19?0 : 710 1990 1 7. ábra. Az éves vízhozamok irányzata a Rajna lobitlii vízmércéjén. 3.4. A vízhozamok irányzata A vízhozamok idősora, amelyet a vízállások idősorához hasonlóan most is az évi legnagyobb, közepes és legkisebb értékekből állítottunk össze (6. és 7. ábra), jellegében eltér a vízállások idősorától. Amíg ugyanis amott süllyedő trend volt megállapítható, itt az irányzat megállapodott. Nyilvánvaló, hogy mindez azt jelenti, hogy a vízhozam-vízállás összefüggés, a Q-H görbével kifejezhető kapcsolat időszakonként módosult. A változatlan, vagy a Rajna esetében esetleg kis mértékben emelkedő vízhozam-irányzat melletti erősebben süllyedő vízállás irányzat medennélyülés feltételezését teszi indokolttá. Ezt hivatott igazolni a mederviszonyok elemzése. 3.5. A mederváltozások rögzítése A Duna mederváltozásainak hosszszelvényi ábrázolása (8. ábra) kétségtelenül éppen Baja és Mohács közt mutat medermélyüléseket. Viszont, a vízszinesések változása is feltételezhető, ami a vízsebességre, azonos átfolyási felület esetén is a vízhozam-vízállás kapcsolat megváltozására vezet. Folyószabályozások, és a folyók mederalakító munkája egyaránt vezethet süllyedő vízállási irányzatokra. A Rajnára vonatkozóan nem sikerült hosszszelvényi adatokat beszerezni, de a hidrológiai adatok alapján a hasonló folyamat ott is valószínűsíthető. MWUBE LCMCIWDIWL PHOFlLCi 9 pointl xovinf iMrifs 73 ~Uf r 1<»Q ll«*« 9' 1• kftl JA 19 '9 ' 8. ábra. A Duna mederváltozásainak hosszszelvényi ábrázolása. BAJA sa<C .ísííij-i! r:- «i. 7VH flvprijf duíation dttlywatei Itvtls L 9. ábra. Haja és Lobith vízmércéjén értelmezett vízállástartóssági görbe az 1965-1991 évekre. A kél egymást fedő görbe az (1) egyenlet szerinti vízmérce-kapcsolat mellett azonosítható. A Raj na és Duna általánosabb hidrológiai hasonlóságainak bemutatása után kíséreljünk meg további, részletesebb, mérhető, hidrológiai és vegetációs tényezők összehasonlításmódjának megkeresését. 4. Gemenc és Gelderse Poort árterének magassági viszonyai hidrológiai statisztikai összehasonlításban 4.1. Az összehasonlításra mértékadó időszak kiválasztása A 91 észlelési év vízállás-adatsora természetesen nem alkalmas a két vizsgált folyó tulajdonságainak összehasonlítására, hiszen a kimutatott trendek miatt önmagukban nem homogén adateloszlásúak. Ezért a meglévő adatállományból kell kiválasztani a jelenlegi állapotot leginkább jellemző és azonos statisztikai sokasághoz tartozó elemeket. Az adatsor egyöntetűségének (homogenitásának) meghatározása az ismert Szmirnov-Kolmogorov módszerre épült. Különböző időszakok számítógépes vizsgálata nyomán az 1965-1991 közötti 26 év vízállásai bizonyultak a Duna esetebea cgyontciű su.is/úkai eloszlásúnak és a jelenlegi állapotot is ielIenuJiw A Rajna vonatkozásában is ugyanez az eredmeny adodott. legfeljebb az egyöntetűség foka volt némileg kisebb.