Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
1. szám - Keve Gábor: Hollandia egyik rajnai árterületének újraélesztése – a magyar Duna hidrológiai hasonlóságai alapján
44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM Az 1965-1991 időszak 26 évére rajzolt tartóssági görbe a vízállásokat illetően Baja és Lobith vízmércéje összehasonlításában minimális eltéréssel egymásra volt rajzölható (9. ábra), ha a bajai szintek H B értéke és a lobithi szintek H L értéke között a következő összefüggés áll fenn: Hu = H L - 650 (1) (Az értékek cm-ben értendők.) A közölt összefüggés véglegesítéséhez azonban további statisztikai vizsgálatokat tartott indokoltnak a szerző. 4.2. Összehasonlító statisztikai vizsgálatok A továbbiakban a Rajna és Duna adatainak összehasonlításában nem egyedi adatok determinisztikus kapcsolatait keressük, hanem tömegjelenségek sztochasztikusan megalapozott hasonlóságait. Ha vizsgálat alá vonjuk egy /i-val jelölt vízállást meghaladó vízszineket, kereshetjük - a meghaladási időszakok számának és különböző hosszainak statisztikáját, - a meghaladások összegét, - az árhullámok időszaki (pl. évi) leghosszabb időtartamát. Mindezek a vizsgálatok megtörténtek, mindegyik alapján olyan összehasonlító szintek adódtak, amelyeknek megfelelően a Rajnára vonatkozó jellegértékek átlagaikban megfeleltek a Dunára vonatkozó jellegértékeknek. Ötféleképpen meghatározott számpárok adódtak, amelyek nem fedték egymást teljesen. Az átlagokat véve ez esetben is, a vizsgálatok végső eredménye (3. táblázat) már kis különbséggel igazolta az (1) egyenletben kimondottakat. Eszerint 550 cm-es bajai vízállástól felfelé 20-50 cm-rel magasabbak az egyenértékűnek tekintett lobithi vízállások. 5. A vegetációt érintő következtetések Ha egy ártéri élővilágot szeretnénk újraéleszteni, annak természetes állapotát a lehetőségek szerint visszaállítani, a hasonló adottságú területek hidrológiai (geológiai, geomorfológiai stb.) adottságaiból indulhatunk ki, különös figyelemmel a mértékadó adottságok sztochasztikus jellegére. A 2. fejezetben leírt árterületek vízjárási- és medersajátosságainak jó egyezését a 3. fejezetben mutattuk be, s a 4. fejezetben megadhattuk a Rajna és a Duna vonatkozásában az azonos jellemzőkkel felruházott terepszinteket. Ezeket legfeljebb még abszolút magasságokra is átszámíthatjuk: Hollandiában a Lobith vízmércéjén adott szintek egyúttal NAP-szintek (Új Amszterdami Szintek) is, amelyek az Atlanti-óceán középtengerszintjéhez viszonyítják a magasságokat, míg a bajai O-pont Balti sík fölötti magassága: 80,97 m. Az (1) egyenlet, illetve az azt módosító 3. táblázat megadja az összetartozó magasságokat, amelyekhez viszont a legfontosabb újraélesztési jellemző, a növényzet fajtája rendelhető. A szerző tudatában van annak, hogy egy terület újraélesztésénél a teljes élővilág helyreállítása a cél. Viszont a folyamatot a vegetáció visszatelepítésével szük3. táblázat A vegetáció szempontjából egyenértékű vízállások Baja (cm) Lobith (cm) 400 1050 450 1100 550 1220 650 1330 750 1450 séges megkezdeni, ezért foglalkozik ez a tanulmány elsősorban a növényzettel, s az állatvilágot nem részletezi. A növényzetre vonatkozó megállapításait az alábbiak motiválták: a.) Bejárta mind Gemenc, mind a Gelderse Poort árterületeit és kereste a folyószabályozás, talajszerkezet és vegetáció hasonlóságait. Baja környékét és a gemenci erdőt gyermekkora óta sokszor bejárta, és háromszor vett részt a gemenci erdőben dolgozó nemzetközi kutatócsoportok munkájában: 1991-ben hollandmagyar, 1992-ben svéd-magyar nyári gyakorlaton, 1992-ben holland biológus kutatócsoport tevékenységében. A Gelderse Poort meglátogatásakor tapasztalta annak pusztult voltát és észlelte vegetációja súlyos hiányait is. Ott viszont az újraélesztés kérdéseivel ismerkedett meg. b.) Felhasználta a bajai, Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság Gemenc területéről készített színes légi fényképeit. Szakember segítségével értékelte a felvételeket a vegetáció meghatározására, a növénycsoportokat a geodéziai magasságokkal kapcsolatba hozva. c.) Tanulmányozta a holland-magyar szakemberek által 1989-ben készített dolgozatban szereplő vegetációs keresztszelvényt Gemencet illetően (Eric Marteijn nyomán). d.) Felhasználta a Tóth Imre által készített gemenci növénytáblázatot. A felsoroltak alapján készült el a 4. táblázat vegetációs szinteket összefoglaló felsorolása, amely ugyan Gemencet jellemzi elsősorban, de a számítások szerint átvihető a Gelderse Poort területére. Ez tulajdonképpen az újraélesztési terv megoldása. 6. Összefoglalás A tanulmány kidolgozza a hollandiai Gelderse Poort ártér újraélesztésének alapelveit a magyarországi gemenci erdő árterének mintaterületként történő vizsgálata nyomán. A növényvilág áthelyezésének lehetőségeit a hidrológia, pontosabban: a hidrológiai statisztika tudományának eszközeivel alapozza meg. A szerző feltevése volt, hogy a hidrológiai, sztochasztikus összefüggésekkel kifejezhető jellegadatokkal hasonlósági feltételek fogalmazhatók meg két, egymástól távoli tájegység között. Mivel pedig a növényvilág jellegét a vízborítás által meghatározottan végső soron vízszintek határozzák meg, amelyek pedig a domináns folyó hidrológiai statisztikai tulajdonságaitól függenek, ezek a szintek a vegetációs következtetések átvitelének lehetőségeit is megteremthetik.
