Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Neppel Ferenc: A Kisalföld Pozsony–Fertőd közötti nyugati peremvidékének vízföldtani vizsgálata

NÉPPEL F.: A Kisalföld nyugati peremvidékének vizsgálata 39 2.) A nyugati peremvidék alacsony teraszai csak kis mértékben befolyásolják a medence felszín alatti vízforgalmát. Egyedül a Duna és a Lajta között valószínűsíthető jelentős Duna-hatás. 3.) A Fertőzug - illetve azon keresztül a Fertő-medence - kapcsolata a Dunával kizárható. Pontosabban az ún. "alulról vezérlés" esete valószínűsíthető. A Duna-hatás, mint alapvető befolyásoló tényező, megszabja a Kisalföld felszíni és felszín alatti vizeinek szintviszonyait, és a Duna vízszintváltozása, mint erózióbázis-változás igen kis mértékben visszahat ezekre a peremi területekre is. 4.) Megállapítható, hogy általában a Kisalföldre vonatkozó hidrogeológiai ismereteink is hiányosak, de az ismert politikai tényezők miatt a peremterületek, a határ menti részekre vonatkozó ismeretek kiáltóan alacsony szintűek. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi együttműködésre is, hiszen csak a közös szaknyelv kialakítása is nagy erőfeszítéseket, elmélyült együttműködést kíván. A jövőben elkerülhetetlen lesz néhány pillérfúrás mélyítés közös osztrák-magyar feldolgozása, s a feldolgozás alapján a meglévő adatok újraértékelése és közös szintezés készítése az egész Kisalföld területére, beleértve itt a szlovák szakemberekkel való együttműködést is. Irodalom és forrásmunkák Ádám L. - Marosi S. (szerk.): A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza 3. Bp. 1975. Akad. Kiadó. Kőháti Attila: Adatok a Kisalföld mélyföldtani viszonyaihoz a legújabb kőolaj és földgázkutató fúrások eredményei alapján. Budapest, 1970. OKGT Kézirat. Liebe Pál: A Duna és a Szigetköz partiszűrésű vízbázisaival, felszín alatti vízkészletével és biológiai anyagforgalmával kapcsolatos kutatások. VITUKI Kutatási jelentések, 1991. és 1992. Mike Károly: A Fertő tágabb környékének holocén ősvízrajzi feltárása. VITUKI Kutatási jelentés, 1983. Neppel Ferenc: A Fertő felszín alatti hozzáfolyásának meghatározása. VITUKI Kutatási jelentés, 1984. Reitinger J. (szerk): Wasserliaushaitstudie für den Neusiedlersee mit Hilfe der Geochemie und Geophysik 1980-1990. Techn. Universitiit Wien Forschungbericht 16., Wien 1992. Pécsi Márton: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és formakincse. Földrajzi monográfiák IV. Bp. 1969 - Akad. Kiadó Tauber, A F.: Hydrogeologie und Hydrochemie der Parndorfer Heideplatte. Burgenlandische Heimatblátter 21. Eisenstadt 1959. p. 7-22. Tauber, A. F.: Geologie Stratigraphie und Geschichte des Neusied lerseegebietes. Wiss. Arbeiteii aus den Burgenland H-23. Eisenstadt 1959. Vargay József: A Duna és a Lajta között elterülő terület talajvízviszonyainak meghatározása. VITUKI Kutatási jelentés, 1965. Wesseiy, Godfrid: Geologie der Hainburger Berge. Jahrbuch der Geologischen Bundesanstall 104/2H. Wien 1961. p. 273-349. Geologische Karte der Republik Österreich, 1:50.000; 61. Hainburg an der Donau, 62 Pressburg. Wien 1985. Geol. B. Anst. Geologische Karte der Republik Österreich, 1:50.000; 79 Neusiedl am See; 80 Ungarisch-Altenburg; 109 Pamhagen; -Wien 1985. Geol B. Anst. Geologische Karte von Wien und Umgebungs 1:200.000, Wien, 1984. Geol. B. Anst. Magyarország földtani térképei, 1:200.000., Győr, Budapest, 1971. MÁF1 Scharek Péter (szerk.): A Kisalföld földtani térképsorozata. Mosonmagyarovar, Budapest, 1991. MÁFI A kézirat beérkezett: 19<J3. augusztus 9. Közlésre elfogadva 1993. augusztus 31. Abstract: Keywords: NEPPEL FERENC Hydrogeology of the Western Fringe between Bratislava and Fertőd of the Kisalföld Area Neppel, F. The aim of the study was to clarify any potential communication between the aquifers in the Quaternary and Contacting Tertiary formations under the Kisalföld area to the south of the Danube, in the boudary regions of Hungary, Austria and Slovakia. ízt isconcluded that the elevated and low terraces along the western fringe of the Kisalföld area influece but insignificantly the groundwater budget in the basin. More pronounced influenceof the Danube is likely to occur belween the Danube and the Lajta rivers alone. There is no evidence of any communication between the basin of Laké Fertő and the Danube. Any opinion published alsó in the dailies that the Bős-Nagymaros River Dam Project implemented according to the originál designs, or the .Alternative C" commissioned alredy would affect in amy way the water balance of Laké Fertő is thus completely unfounded. Hydrogeology, boundary region ofHungary-Austria-Slovakia, groundwater balance, Bős-Nagymaros River Dam project, Laké Fertő. Geológus, vízgazdálkodási szakértő (sz. Kapuvár, 1927) a budapesti Eötvös L. Tudományegyetemen speciális (negyedkoros) képzés után földrajztanári oklevelet szerzett. Pár éves szerkesztői (Akadémiai Kiadó, Kartográfiai V.) tevékenység után a VITUKI Talajvízkutatási osztályán működött nyugdíjba vonulásáig. Itt részt vett az 1958-tól elvégzett számos jelentős kutatási téma geológiai előkészítésében (talajvízészlelő hálózat bővítése, az ország talajvíztérképezése, GNV talajvíz vonatkozásai, csőkutas öntözés lehetőségeinek feltárása, rétegvizek és talajvizek összefüggése az Alföldön, talajvízészlelőkutak építési szabványa slb.). Különösen kiemelkedő volt a Fertő-tó felszín alatti utánpótlódásával kapcsolatos 10 éves osztrák-magyar kutatásban való részvétele, valamint a Duna-Tisza közének talajvízcsökkenésére vonatkozó kutatásai. Utóbbi során Major Pállal közös tanulmányban elsőként kísérelt meg tudományos magyarázatot adni erre a katasztrófával fenyegető veszedelemre. Nyugdíjas vízgazdálkodási szakértőként elsősorban a Kisalföld hidrogeológiai problémáival foglalkozik.