Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Karkus Pál: Vízvezetékek évi költségeinek minimalizálása

KARKUS P.: Vízvezetékek költségének minimalizálása 377 IV. táblázat Összes beruházás, ezer Ft l/s csőátmérő, mm l/s 200 250 300 350 Cs* = 1880 2190 2500 2850 15 1990 20 2097 2254 25 2225 2300 2540 30 2395 2352 2562 40 2983 2535 2633 2910 50 2844 2748 2971 60 3283 2923 3039 70 3174 3146 80 3471 3285 90 3866 3461 100 3678 * Vezetékberuházás ezer Ft/km o­0 2= 5C 7E 101 20C 33C 4XI/S c sz'vctiyúieiep srCitfióxéDesséa*­1. ábra. Szivattyútelep fajlagos beruházási költsége a szál­lítóképesség függvényében célok felé vezet az évi költség minimalizálása, fej­lesztés bankhitelből. Megnyugodott, stabil gazdasági környezetet feltéte­lezve, a beruházást 5 %-os évi kamatozású bankhitel­ből tételezzük fel megvalósítani 20 év alatti törlesz­téssel, az évi részletet (kamat+törlesztés) kereken 8 %-nak vehetjük. A számítás egyszerűsítése érdekében az üzemirányítást, karbantartást, vezetést vegyük 2 %­nak, így az évi állandó költség 20 éven át a beruházás 10 %-a. Az állandó költségen túl szükséges még az évi áramköltség számítása. Az egységár kimerítő részlete­zése megtalálható a [3]-ban. Mivel a használt segéd­letek kényszerűségből 1978. évi árszintűek, az akkori támogatás nélkülinek tekinthető 2 Ft/kWh-val állapítjuk meg az évi áramköltséget. Az akkor tény­legesen érvényes egységár 0.87 -1,15 Ft/kWh volt, a szélsőségek egyrészt a cos fi-től, másrészt a napszakos tarifa előnyeinek kihasználásából, vagy hátrányainak eltűréséből adódnak. 1 km nyomóvezeték egy évi energiafogyasztása (városi típusú fogyasztás eloszlással): E = 261 nap x kWh, 2 Ft/kWh-val szorozva 1UUU és rendezve, a km-kénti évi áramköltség: Kv á|, = 2.E = 135,72 . q. H Ft/km, ahol q - i/s; H - m/km az I. táblázatból. Az évi áramköltség az V. táblázatban található, mely az eddigiekhez hasonlóan csak egy részlete a 80-700 mm csőátmérőkre terjedő számításnak. A VI. táblázatban található a táblázatos számítás vége, ebben a IV. táblázati értékek 10 %-át, azaz 0,1-ét összegeztük az V. táblázat megfelelő mennyi­ségeivel és megkapjuk az évi költséget. Egy-egy víz­hozamhoz tartozó sor minimumát kövér számokkal emeltük ki. A teljes kéziratos táblázatok összehason­lításából az derül ki, hogy 175 mm átmérő alatt ele­gendő a beruházási költségminimum kikeresése, fölöt­te pedig a beruházási minimumot adó átmérőnél a következő nagyobb átmérő adja többnyire az évi költ­ségvetés minimum helyét. A kis átmérőknél az évi költségben az áramköltség kis arányú az állandó költ­séghez képest. A VI. táblázatot a 2. ábrán láthatjuk, de itt a csőátmérő a paraméter az interpretálás könnyítése és az egyes átmérők alkalmazási tartomá­nyának bemutatása céljából. Az ábra jobb alsó sarká­ban van egy vázlat az interpolálás bemutatása céljából. A vázlatból a háromszögek hasonlósága alapján a : x = (a + b) : 1, amiből a.l x = r a + b A vázlatba írt számok alapján a = 339-333 = 6; b = 354 - 350 = 4; 1 = 10 és így 6- 10 íl( x = -—- = 6 l/s, tehát 6 + 4 V. táblázat Évi áramköltség ezer Ft/km Kvált = 0,13572 q.H ezer Ft/km évente; q - vízszállítás, l/s; H- áramlási veszteség, m/km l/s csőátmérő, mm l/s 200 250 300 350 15 3 20 8 0 25 16 5 30 27 8 3 40 62 19 8 3 50 39 15 7 60 65 25 11 70 40 40 18 80 59 26 90 84 37 100 51

Next

/
Thumbnails
Contents