Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Karkus Pál: Vízvezetékek évi költségeinek minimalizálása

376 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM 2.2. A vezeték és a szivattyútelep vízszállítása azonos A számítás részletét bemutató I. láblázat a MÉLYÉPTERV [1] segédletének használatával készült, a figyelembevett érdességi tényező 0,7 mm acélcsőre. A segédletet a Colebrook-White képlettel számították. A táblázat kézirata 80-700 mm csőátmérőre készült, az itteni közlés csak egy részletét mutatja be. A szivattyútelepek vízszállítási határai és beruházási költségei VIZITERV segédletből [2] származnak, árszintjük 1978. évi. A kivett adatok a következők: Szállítási tartomány m

3/d A telep beruházási költsége millió Ft 25-200 3,17 200-400 3,64 400-700 4,65 700-1500 6,25 1500-3000 7,86 3000-5000 12,40 5000-8000 17,87 8000-12000 27,34 12000-20000 41,19 20000-32000 51,35 A segédlet nem közli, hogy a m

3/d napi hány órás működéssel teljesíthető. Számításainkban napi 20 órás üzemidővel számoltunk, a szünet villamos csúcsterhelési időre esik, elegendő tárolóteret feltételezve. Az előbbi beruházási költségeket fajlagosakká átszámítva állítottuk elő az 1. ábra szaggatott vonaldarabjait, ezek súlypontjain fektettünk le egy folyamatos görbét. Nagyjából a 30 l/s (kb. 2000 m

3/d) alatt meredeken emelkedik a fajlagos beruházási költség, fölötte viszont a csökkenés lassú. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a 30 l/s alatti távvezetéken vezetett víz önköltségében a szivattyútelep súlya, részaránya jóval nagyobb, mint az ennél nagyobb távvezetékeknél. Feltételezzük, hogy a szivattyútelepek 100 m hasznos vízoszlop nyomást állítanak elő, ha ezt elosztjuk az /. táblázatból vett fajlagos nyomásveszteséggel, akkor megkapjuk, hogy a vizsgált vízszállítás és csőátmérő mellett mennyi a szivattyútelepek távolsága egymástól, azaz milyen osztási távolságon használódik el áramlási veszteségre a 100 m emelőmagasság. Az osztási távolság számításának egy részlete van a II. táblázatban. Egycsöves távvezetékben, egy nyomócsöves nyomási övezetben a vezeték és a szivattyútelep vízszállítása azonos. A III. táblázat baloldalán a vízszállítás mellett találjuk az 1. ábráról leolvasott szivattyútelepi fajlagos beruházást, ezt szorozva a vízszállítással kapjuk a szivattyútelep beruházását, ezt osztjuk a II. táblázatból a szivattyútelepek kiosztási távolságával, megkapjuk az 1 Km-re eső szivattyútelepi beruházási költséget. A burkolat nélküli terepen fektetett acél nyomóvezeték beruházási költségét megtaláljuk a VIZITERV segédletben [2], de grafikusan kiegyenlítve a [3] cikkben, ezt használjuk itt fel, ezt találjuk a TV. táblázat fejrovata alatti első sorban. A táblázat egyébként a vezeték és a szivattyútelepi arányos rész beruházásának összegét II. táblázat A szivattyútelepek kiosztási távolsága, km l/s csőátmérő, mm l/s 200 250 300 350 15 58,82 196,08 20 32,26 108,70 25 21,74 68,03 185,19 30 15,15 48,08 125,00 40 8,70 27,86 71,94 158,73 50 17,57 46,30 95,24 60 12,52 32,36 72,46 70 23,47 53,48 80 18,38 40,98 90 14,56 32,57 100 26,46 III. táblázat 1 km vízvezetékre jutó szivattyútelepi beruházás, ha a vezeték és telep vízszállítása azonos, ezer Ft/km l/s Szivattyútelep Csőátmérő, mm l/s faji. összes Csőátmérő, mm l/s beruházás 200 250 300 350 l/s ezer Ft/ l/s ezer Ft 200 250 300 350 15 430 6450 110 20 350 7000 217 64 25 300 7500 345 110 40 30 260 7800 515 162 62 40 240 9600 1103 345 133 60 50 230 11500 654 248 121 60 228 13680 1103 423 189 70 226 15820 674 296 80 223 17840 971 435 90 221 19890 1366 611 100 219 21900 828 tartalmazza. A kövéren szedett számok a beruházási költség minimumát adják egy-egy kiválasztott vízhozamhoz, hozzárendelve egy átmérőt. Ha ezt választjuk, nem ez adja az évi költség minimumát, ami egyben a legkisebb vízdíjhoz szükséges. A beruházási minimum keresése az olcsó energia és „az évi költség nem számít" időszakára jellemző, amikor a szűkös beruházási kerettől szorongatott ágazat érdeke a pillanatnyilag minél olcsóbb megoldás kikényszerítése volt. Az állam jelenlegi és várható érdeke kivonulni a gazdaságból, a vízellátásé pedig saját fejlődés érdekében a gazdasági önállóság olyan fokú elérése, mely a vegetáláson túl a mennyiségi és minőségi fejlődést is lehetővé teszi, a lakosságé pedig a pillanatnyi vízdíj minimalizálása, nem a felvett kölcsön nagysága. Ezen