Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Szító András–Botos Margit: Makrozoobentosz a Kiskörei Tározóban

SZÍTÓ A. - BOTOS M.: Makrozoobentosz a Kiskörei Tározóban 371 4. táblázat Oligochaeta fajok a Kiskörei-tározóban, 1986 (+ jelen volt, - nem volt jelen) Taxon T. valki Poroszlói Sarudi AbádszaKisTisza Duzz. medence medence medence lóki med. Tisza. Naididae: Dero digitata + + + + + Specaria josinae + Ophidonais serpentina + Uncinais uncinata + + Nais communis + Stylaria lacustris + Tubificidae: Branchiura sowerbyi + + + + + + Potamotrix bavaricus + Potamotrix hammoniensis + + + + + + Potamotrix moldaviensis + + + + + + Limnodrilus isochaetus Limnodrilus claparedeianus + + + + + + Limnodrilus udekemianus + + + + + Limnodrilus profundicola + + + + + + Limnodrilus hoffmeisteri + + + + + + Psammoryctides moravicus + + + ' + + Psammoryctides albicola + + + + + Tubifex tubifex + + + + + Tubifex nevaensis + + Tubificidae gen. spp. + + + + + Enchytreaidae Fridericia bisetosa + + Lumbriculidae Lumbricus variegatus + + Lumbricidae Eiseniella tetraedra + + + A magyar faunára újak a következők voltak: Pristina bilobata Bret. (Naididae) a folyótól 2000 m-re, növényzet-mentes helyen találtuk, ahol a szedimentáció miatt mély üledék van. (TP3). Az Aurodrilus limnobius Bret. a TA1 helyen volt. Tipikus a majdnem tiszta állóvizekben, homokos , iszapos üledék karakter fajaként ismerik. A Fridericia bisetosa Lev. (Enchytraeidae) a Poroszlói és a Sarudi medencéből a parti övben és nyíltvizű helyen volt (TS1). A Tiszavalki medencében a Limnodrilus fajok, a Poroszlói medencében a Potamothrix hammoniensis volt domináns. A P. hammoniensis dominanciája jól mutatja a medencébe jutó kommunális és mezőgazdasági eredetű szerves anyagok nagy mennyiségét. A Poroszlói-, a Sarudi- és az Abádszalóki medence egy részében kevés az üledék lerakódás (szedimentáció), ezért az Oligochaeták egyedsűrűsége 124-425 egyed m2 közötti, alacsony volt (1. ábra). A duzzasztott Tiszában 30 % volt a Potamothrix moldaviensis, 20 % T. nevaensis. Az átlagos egyedsürüség 114-126 ind.m2 volt. A duzzasztott folyó tehát megtartotta folyóvízi jellegét, mert a T. nevaensis tipikus folyóvízi faj. A finom agyagos jellegű üledékben az Oligochaeták és Chironomidák egyedsűrűsége többszöröse annak, mint ahol a szedimentáció alig tapasztalható. Az áramlási viszonyok nagyon eltérőek: függnek a folyó vízjárásától, a csapadék mennyiségétől. Az utóbbi évek során nyáron csak lassú vízáramlást tapasztaltunk nyáron a duzzasztott folyószakaszon. A vízjárás hatása a fajok összetételében is felismerhető. Nyáron a duzzasztott folyószakasz üledékében, még a sodorban is megtalálhatók az egyébként állóvízre jellemző árvaszúnyog fajok lárvái is, ezért nagy hasonlóságot mutatnak a tározótér számos helyével (2. ábra). A tározó vízfrissítését szolgálja az a 10 öblítőcsatorna, amelyeket a feltöltést követően folyamatosan hoztak létre. Az üzemelés során bebizonyosodott, hogy pozitív hatásuk mellett negatív hatásuk is érvényesül: árhullám levonulásakor óriási mennyiségű hordalék kerül ki rajtuk a tározó medencéibe. Az 50 pm alatti üledék frakció 60 %-nál nagyobb részaránya esetén alakultak ki magas egyedsürüségek. A Tiszavalki medencében 3406 egyed volt négyzetméterenként a Chironomida lárvákból, (TV3). Az 55 árvaszúnyog fajból 25 a magyar faunára új, ezek a következők: Tanypus vilipennis K., Psilotanypus sp., Ch. bernensis Wülk.-Köt., Ch. luridus Str., Ch. reductus Lenz, Cryptochironomus redekei Krus., Cryptocladopelma virescens Mg., Dicrotendipes bipartitus D. tritomus K.,