Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Szító András–Botos Margit: Makrozoobentosz a Kiskörei Tározóban

372 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM Einfeldia dissidens Walk. (carbonana?\ E. pectoralis K., Fleuria lacustris K., Leptochironomus tener K., Parachironomus arcuatus G., P. frequens Joh., P. monochromus v.d. Wulp, Paracladopelma camptolabis K., P. rolli Kirp., Paratendipes connectens Lipina, P. intermedius Tsh., Pentapedilpm tritpm Walk., Polypedilpm aberrans Tsch., P. scalaenpm Schr., P. pedestre Mg. és Cladotanytarsus mancus Walk.. Ezek a fajok egyrészt azt mutatják, hogy magyar fauna és a vízi biotópok nem eléggé ismertek, másrészt azt, hogy a tározó árvaszúnyog faunája fajban gazdag, az élőhelyre a folyamatos változás jellemző. A tározó egész vízterére elvégzett Cluster analízis Czekanowski hasonlósági függvénye alapján azt mutatta, hogy az egyes medencékben az árvaszúnyogok faji összetétele állandóan változik. Az alacsony egyedsűrűség miatt gyakran nem találhatók, ezért az egyes medencék között az egyébként nyilvánvaló hasonlóság nem mindig bizonyítható. Másrészt: a különböző időpontokban az adott mintavételi helyen talált árvaszúnyog fajok - az ismétlődő kirepülések ellenére is - inkább jellemezték a környezeti változásokat, mint a helyhezkötött szervezetek, pl. Oligochaeták és kagylók. Az 1985. május 21-i árhullám levonulása miatt a Tisza duzzasztott, tározói szakaszának 8 pontján nem találtunk üledéket, mivel azt az árhullám elvitte. A tározótér 23 pontján ebben az időpontban 14 fajhoz tartozó árvaszúnyoglárvákat találtunk. A hasonlósági index jól mutatja a tápanyag ellátottság alapján a hasonlóságokat és különbségeket a medencék között, azokon belül és azok egyes részei között is (2. ábra). Júniusban a duzzasztott Tisza faunájával egyetlen tározói mintavételi hely sem mutatott hasonlóságot, de a tiszai mintavételi helyek (TT=T) az árvaszúnyog fajok alapján egymás között sem . Júliusban azonban a 8 mintavételi hely közül a TI és T3 a tározóba ömlő Tisza felső, kb. harmadán volt 100 %-os hasonlóság, majd pedig 53,5 %-on a T5. Elkezdődött egy hármas elkülönülés, amely a nyár folyamán MintaÁtlagos A tagos, biomassza Oligochaeta vételi helv Oligochaeta csoport egyedsűrűség produkció produkció és pont egyed m'

2 mg száraz mg száraz mg száraz tömeg m'~ tömeg m'

2 év'

1 tömeg m~- év'

1 Branchiura sowerbyi 20 11.4 130.0 TV 1 Szőrserte nélküli Tubificidae 144 23.9 234.20 0.469 Szőrsertés Tubificidae 78 9.7 104.8 TV 2 Branchiura sowerbyi 0 0 0 Szőrserte nélküli Tubificidae 340 78.8 772.2 0.795 Szőrsertés Tubificidae 7 2.1 22.6 Branchiura sowerbyi 16 58.7 669.2 TV 3 Szőrserte nélküli Tubificidae 4922 866.6 8492.6 9.408 Szőrsertés Tubificidae 110 22.8 246.2 Branchiura sowerbyi 41 107.8 1053.4 2 Szőrserte nélküli Tubificidae 499 137.5 155.1 2.246 Szőrsertés Tubificidae 23 4.0 37.0 TP Branchiura sowerbyi 20 32.4 316.6 5 Szőrserte nélküli Tubificidae 94 22.1 185.7 0.725 Szorsertés Tubificidae 192 24.1 223.0 Bran ch í ura so werbyi 28 39.8 289.9 0.710 1 Szőrsertés Tubificidae 23 3.4 31.5 TS Branchiura sowerbyi 32 48.8 476.9 3 Szőrserte nélküli Tubificidae 40 14.9 125.1 0.807 Szőrsertés Tubificidae 102 22.1 204.5 Branchiura sowerbyi 24 41.9 409.4 1 Szőrserte nélküli Tubificidae 79 24.0 201.6 0.715 Szőrsertés Tubificidae 42 11.2 103.7 Branchiura sowerbyi 75 204.6 1999.2 2 Szőrserte nélküli Tubificidae 556 90.5 760.3 3.309 TA Szorsertés Tubificidae 366 59.4 549.9 Branchiura sowerbyi 249 397.6 3885.1 4 Szőrserte nélküli Tubificidae 319 51.3 431.0 4.374 Szőrsertés Tubificidae 67 6.3 58.3 Branchiura sowerbyi 298 495 6 4842.7 6 Szőrserte nélküli Tubificidae 322 42.6 357 8 5.263 Szőr sertés Tubificidae 90 6 8 62.9 5. táblázat Oligochaeta egyedsűrűség, biomassza és produkció a Kiskörei-tározó medencéiben