Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
6. szám - Füle László: Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok Dunakeszi–Mogyoród–Csomád területén
358 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM A kísérletek szerint a megkötődés nemcsak a vízáteresztőképességtöl, azaz a szemcsemérettől függött, hanem a lúgos közeget biztosító karbonáttartalomtól is. A kicsapódás ugyanis azért játszódhatott le, mert a Cp^-ion csak savas körülmények között marad oldatban, a meszes képződményekben a pórustérben kicsapódik. Ezt látványosan szemléltette a riolittufa minta, ami kisebb vízáteresztőképessége ellenére többi képződményhez viszonyítva a CaC0 3 hiánya miatt csekély szorpciót mutatott. Az elvégzett kísérletekből kiderült, hogy a króm szorpciója 3-as oxidációs állapotban a természetes képződmények karbonáttartalmával és k-tényezőjével van szoros összefüggésben. Az ion legtöbbször a laza üledékek felső rétegein kicsapódik. Ezért ebben az állapotban más nehézfémionokhoz viszonyítva nem jelent olyan súlyos veszélyt a felszín alatti vízre. A Cr J +-ionra készült relatív szennyeződésérzékenységi térkép szempontrendszere (3. táblázat) a felszín alatti víz mélységén, a fedőrétegek vízáteresztőképességén, -valamint a kísérletek tanulságaként- annak mésztartalmán alapult, t 3. táblázat A Cr J +-ionra vonatkozó felszíni relatív szennyezó'dés-érzékenységi térkép megszerkesztéséhez alkalmazott szempontrendszer kőzettípus átl. k-tény. [m/s] mésztart. I%l >10 in 7-10 in talajvíz 5-7 m mélysége 3-5 m 1-3 ni 0-1 m agyag <nr 8 független erősen érzéketlen erősen érzékeUen erősen érzéketlen erősen érzéketlen érzékeUen kissé érzékeny >30 erősen érzéketlen erősen érzéketlen erősen érzéketlen érzékeUen érzékeUen érzékeny aleurlt nr s-i(r < > 20-30 erősen érzéketlen erősen érzéketlen érzéketlen érzéketlen kissé érzékeny érzékeny <20 erősen érzéketlen erősen érzéketlen érzékeUen érzékeUen kissé érzékeny erősen érzékeny homok 10-21) erősen érzékeUen érzékeUen kissé érzékeny kissé érzékeny érzékeny erősen érzékeny vulkáni tufa itr 6-io~ 4 0 érzéketlen érzéketlen érzékeny érzékeny erősen érzékeny erősen érzékeny kavics >ioí független érzékeny erősen érzékeny erősen érzékeny erősen érzékeny erősen érzékeny erősen érzékeny A megkötési képességet az oszlopkísérletek befejezése és a bennmaradt oldat desztillált vízzel való kimosása után, a kiszedett töltet felső, szennyező oldattal legjobban átjárt részének SPREKTROMOM 195 D spektroszkóppal elvégzett elemzése mutatta. A kísérletek szerint a képződmények jelentős mértékben megkötik a Cr 3 +-iont. Az áttörést a legjobban áteresztő andezitagglomerátumnál sem sikerült elérni, a kifolyó oldat itt is csak a kiindulási koncentráció harmadrészét érte el. A kisebb áteresztőképességű, azaz jobb szorpciós tulajdonságú képződményeknél pedig az alsó mintavételi helyeknél sem jelent meg. Az oszlopok szétbontása előtt a bennmaradt oldatot desztillált vízzel sikerült eltávolítani. A töltetek vizsgálata során kiderült, hogy nem csupán adszorpció játszódott le. hanem a Cr J f-ion Cr(OH) 3 alakjában kicsapódott a legtöbb szorbensen. A megkötési képesség meghatározása a kiszárított töltetek felső Cr 3 + -ionnal legjobban átjárt részének elemzésével készült, amelynek értékei (/. táblázat) tized%-% nagyságrendben mozogtak, s ez nagy mértékűnek mondható.
