Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Füle László: Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok Dunakeszi–Mogyoród–Csomád területén

FÜLE L.: Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok 359 4. ábra. A terület felszíni relatív szennyeződés-érzékenységi térképe -ionra. 1. erősen érzékeny, 2. érzékeny. 3. kissé érzékeny, 4. érzéketlen, 5. erősen érzéketlen. Ennek megfelelően készült el a 4. ábra térképe, amelynél az általános érzékenységi térképhez hasonlóan a talajvíz mélysége volt a legnagyobb kategória-elkülönítő. Az általános szennyeződésérzékenységi térképpel összehasonlítva, látszik, hogy sokkal nagyobb területek váltak erősen érzéketlenné. A vulkáni képződményeknél azonban nem, vagy negatív irányba történt változás. A vízfolyások védőzónája kisebb lett, kisebb terület érzékeny. A térkép alapján Cr

1I

I-tartalmú hulladékok elhelyezésére is nagyobb területet lehet előzetesen kijelölni, mint általános esetben, mivel az érzékenység kedvező irányba módosult. A Cr0

4

2~-ionnal hasonló körülmények közt zajlottak le a kísérletek. A kifolyó oldat elemzési adataiból kiderült, hogy a Cr0

4

2~-oldat nagyon hamar, 500-900 ml átfolyása után az alsó csapnál teljes koncentrációban megjelent. Ez az eredmény várható volt, hiszen az anionok a kationoknál kisebb mértékben adszorbeálódnak. A kimosás és szétszedés után megfigyelhető volt, hogy a töltetekben kromát csak foltokban maradt. A feltárás eredménye szerint a legtöbb minta igen csekély mértékben kötötte meg ezt az aniont (1. táblázat). A megkötési képesség három képződmény kivételével 10^ mg/g érték körül változott. A bentonitos riolittufa 10"

2 mg/g mennyiségben kötötte meg a Cr0

4

2~-iont. A nagyobb szervesanyagtartalmú löszben és öntésiszapban a kromát a szervesanyag hatására redukálódott és 3-as oxidációs alakban maradt vissza. A nagyságrend ezeknél is csekély: 10~

2 mg/g. A kísérletek a Cr0

4

2~-ion rendkívül jó migrációs képessége folytán bizonyították veszélyességét a környezetre. Legcélravezetőbb, ha megakadályozzuk, hogy ilyen formában a természetbe kerüljön. A szempontrendszer (4. táblázat) kidolgozása elsősorban a talajvíz mélysége, valamint a kromátot redukáló humuszos talajréteg jelenléte alapján történt. A megszerkesztett térkép (5. ábra) mutatja, hogy a terület a Cr-nak 6-os oxidációs állapotú alakjára jóval érzékenyebb, mint a 3-asra, sőt egy általános szennyezőhöz mérten is, mert nem zajlanak le a migrációt gátló folyamatok. Cr0

4

2"-hulladék elhelyezésére a területen továbbkutatásra alkalmas hely nem is mutatkozott. E mobilis alakban Cr-ot nem is szabad hulladéklerakóba nem is szabad helyezni, előbb reduktív kezelésnek kell alávetni, majd hidroxidos formában kicsapatni, mely után 3-as oxidációs alakban már nem jelent akkora veszélyt. A feloldódást a Cr(OH)

3 csekély oldhatósága, az újraoxidációt pedig a talajszelvényben a mélység felé csökkenő redoxpotenciál értéke akadályozza meg.