Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Molnár Béla: Víztározók létesítésének vízföldtani adottságai a Duna–Tisza közi Hátságon

342 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM kunsági Nemzeti Park megalakulásával a tó védetté vált, majd rajta aktiv természetvédelem folyt, így ma kiterjedt nádfelületével, láp- és mocsárrétjeivel az or­szág egyik jelentős édesvízi mocsara alakult ki (Molnár B. - Iványosi Szabó A. - Fényes J. 1979.). Az egykori tavak környékén épült belvízlevezető csa­tornák a felesleges víz levezetésében akkoriban fontos szerepet játszottak. A jövőben azonban a kora tavaszi gyors belvízlevezetés helyett a vízvisszatartást kell fo­kozni. Az uralkodó ÉNy-DK-i irányú szél által kiala­kított mélyedésekben, népi nevükön: semlyékekben visszamaradó víz ugyanis az optimális talajvízszintet segítheti szabályozni. így az egykori tavak és semlyé­kek vízföldtani jelentősége megnő. Fontos tehát ismerni ezek vízzáró- és vízáteresztő rétegeinek térbeli helyze­tét, hogy alkalomadtán tározásra való felhasználásuk minél hatékonyabban, és minél kisebb költséggel való­sulhasson meg. Ellenkező esetben jóval nagyobb mértékben úgy jár­hatunk, mint 1974-1977 között a VITUKl által végzett vízháztartási vizsgálatok jártak. A tabdi láperdőn és az izsáki Kolon-tavon a frissen épült csatornákkal a víz­záró karbonátos réteget ugyanis áttörték. Ezzel az ere­deti természetes vígárást megváltoztatták. A Kolon-tó esetén a tóhoz vezető csatornából a víz így nem a tóba jutott, hanem a csatorna szakaszán a karbonátiszap alat­ti futóhomok rétegbe szivárgott be, és nem a tavat, ha­nem a talajvizet táplálta, pedig nem ez volt a cél. A tab­di láperdőn átvezető csatorna aránylag meredekebb alsó szakaszán viszont a karbonátiszapos réteget áttörő csa­torna a felszín közeli vizet csapolja meg, s többletvíz keletkezik. Az eddig tartó száraz csatornaszakasz innen kezdve fokozatosan növekvő vízhozamot szállít. Mind­két esetben tehát új hidrogeológiai helyzet alakult ki (Zsuffa 1. 1982. szóbeli közlése). 29160 dm cm 10 hogy a tavak általános tulajdonságait megadjuk (Mol­nár B. 1983). Mindegyik tóra jellemző volt, hogy vizük sekély, alig néhány dm mélységű. A tavakon kívül számos semlyék van, amely csak a tavaszi magas talajvízállás­kor, sokszor pedig csak a gyors hóolvadáskor rövidebb ideig volt vízzel telített. A tavak kiterjedésében lényeges különbség volt a téli és a nyár végi időszakban. A vizek össz-sótartalma igen szélső - 5000-70000 mg/l - határok között változott (Szépfalusi J. 1976­1977). Ph értékük is nagy, 9-10, sőt, időnként a 11-et is elérte. Még az azonos tónál is lényeges különbség volt a nyári és a téli félév vízkémiai viszonyaiban. Télen a sókoncentráció kisebb volt, nyáron az evaporizáció ha­tására azonban megnövekedett. A tőzeges tavak kivételével az összsón belül is igen nagy a Na +, a tavasz végén a Ca 2 + és a Mg 2 +, valamint egész évben HCO3", a CO3 2" és a Cl" mennyisége. Nyá­ron különösen nagy a Mg/Ca arány, amelynek a vízből történő karbonátiszap-kiválás kristálytani összetétel ki­alakulásánál van jelentősége (7. és 2. ábra). Ennek eredménye, hogy a legtöbb tónál a karbonát nagy mag­néziumtartalmú kalcitként válik ki, amely koradiagene­tikus úton dolomittá alakul át (Molnár B. 1980, 1981). 0,2mm O.Smoi i csapadék —— O.lmm / \ rxipi maximum —J \ / 5,5mm / 0.3mm A / A* /\ OAmm KI ! i / /v / \ / I \ ! 7 \/\ J ' / A h \ \ / ' / 1/ ii 1 / 1/ ' \ \ „ y f—napi áhag 1 ,'v 1 / 1/ ' \ \ „ y f—napi áhag 1 1 1 \y V ' V '' 34 nap alatt az összes csaga<íí)< 6(Jmm 1» 20 22 21 2Í 2J 30 2 t 6 8 10 12 K 16 1i 20 JÚNIUS JÚLIUS 2. a. ábra. A Julöpházi Szappanosszék­tónál felállított meteorológiai állomás hőmérsékleti- és csapadék adatai az 1976. évi nyári aszály idején. l.ábra. Két Duna-Tisza közi tó Maucha-féle összsótartalom csillagábrája. Szépfalusi J. (1966., 1967.) nyomán. zo r ' / \ M$/Ca 1 1 1 / \ \ i i i 1 \ ^ng/l l l l \ \ 1 \ i < \ \ \ 1 l /i va vu. IX. X. X!. XI XI IL II. IV VI VII IX X. 55 50 15 U> 35 30 f 25 « 20 15 10 5 17 26 II 3 1 12 26 25 2 3 29 25 20 23 27 25. A hátsági tavak vizének jellemzése A Duna-Tisza közi tavak három évtizedes kutatása során mintegy negyven tó és egykori, de ma már elöre­gedett, vagy lecsapolt tó részletes földtani, vagy vízföld­tani feldolgozására került sor. így lehetőség van arra, 2.b. ábra. A Szappanosszék-tó vizének 1976-1977-ben mért összes oldottanyag-tartalom és Mg/Ca arány változása. Az ábra Szépfalusi J. (1976., 1977.) adatainak felhasználásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents