Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Molnár Béla: Víztározók létesítésének vízföldtani adottságai a Duna–Tisza közi Hátságon

MOLNÁR B.: Víztározók létesítésének vízföldtani adottságai 343 VHVT IX- X X. XI. XL XL L II IV t VII VLT IX. X. 17 26 1« 3 19 1 1226 2S2329 2S 20 23 27 25, 2.c. ábra. A Szívósszék-tó vizének 1976-~7-ben mért összes oldottanyagtartalom és Mg/Ca arány változása. Az ábra Szépfalusi J. (1976.. 1977.) adatainak felhasználásával készült. A Duna-Tisza közi talajvizek össz-sótartalma általában 600-1500 mg/l körüli. A tavak felé szivárgó vizek sótartalma a kapillárisán felemelkedő víz párolgása miatt a tavak körül azonban már jelentősen koncentrálódik, eléri a 4000-5000 mg/l-t is. A nagyobb érték mindig a tavak azon oldalán van, amelyik irányból a vízszivárgás történik (5. ábra). A tavak tehát a csapadékvízből és a helyi mélyedések felé szivárgó vízből táplálkoznak. Fontos azonban, hogy amikor a talajvízszint a tó vízszintje alá süllyed, megindul a tóból a talajba, vagyis legtöbbször a futóhomokba a víz beszivárgása, tehát a visszatáplálás (6. ábra). Ez a folyamat azonban nagyon függ a helyi morfológiai viszonyoktól és a nedvesen vízzáró karbonátiszap rétegek felszíni és felszín alatti elhelyezkedésétől. Ezért fontos ismerni a tavak bázisát és környékét felépítő földtani képződményeket. 5 5km 3. a. ábra. A Bócsa-bugaci terület földtani térképe és a földtani szelvények helye (Molnár B. - Kúti L.. 1987.) 1. Futóhomok, 2. Lösz, (1-2. Pleisztocén), 3. Karbonátiszap, 4. Tavi humuszos, rosszul osztályozott kőzetliszt, (3-4. Holocén), 5. A fúrások helye, 6. A földtani szelvények helye. A tóvíz és a talajvíz kapcsolata A tavak az ÉNy-Dk-i irányú buckasorok között helyezkednek el, vagyis a tavak is ezt az irányt követik. A földtani térképeken a csak tóvizekből kiváló karbonátok területi elhelyezkedései is jól jelzik ezt (3.a-b. ábra). A tavak környéki talajvíztükör tengerszint feletti elhelyezkedése mutatja, hogy a talajvíz a helyi mélyedések, vagyis a tómedencék felé szivárog (4. ábra). A tavak bázisát és környezetét felépítő földtani képződmények A Duna-Tisza közi hátsági futóhomok jellemzője, hogy uralkodólag 0,1-0,2 mm átlagos szemcseméretű, jól osztályozott homokból áll, amely ily módon jó vízáteresztő is. A Hátság középső, legmagasabb tengerszint feletti részén helyenként még középszemű homok (0,2-