Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
5. szám - Juhász József: Az európai folyók csatornázása, a víziút-rendszerek kialakítása
320 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM OÍ d UT t°»SZ4 G BELORUSSZIA • Milano ^ÍŰVfNi Jelmagyarázat Természetes vfziút - - - Mesterseges • •. • Tervezett kiépítés viziút 3 i'-iJ^^LJ Srenfnp'príár M OS Z k v n ^.mxxf v . *> ) *Í4 7 Porizs - S i / T, 1 VV.L VVL 11 ^"t/W^á* Vugo* 1 \ bulgabi 2/. ábra. Európa víziúthálózata A partomlások veszélye a vízerőmű csúcsrajáratása során megsokszorozódik. A folyócsatornázás tehát mind a nagyvízi. mind a középvízi szabályozásra továbbra is igényt tart, de sokkal egyszerűbben és sokkal kisebb költségekkel. 4. Az európai víziútrendszer A nemzetközi méretekben kibontakozó integráció és ezzel összefüggő kooperáció a gazdasági fejlődés és így hazánk gazdasági fejlődésének is alapja. Felgyorsult az ipari termelés és mezőgazdasági termelés. Mindezek jelentősen megnövelték az áruszállítások mennyiségét és a szállítási távolságokat. Ez pedig a szállítási teljesítmények megsokszorozódását eredményezte. A közlekedés optimálását keresve a figyelem újra a korábban már visszafejlődőnek látszó vízi közlekedés felé fordult. A vízi közlekedés újabb fejlődési szakaszát mutatja, hogy 1945 után Európában - a már úgyis sűrű közlekedési hálózattal rendelkező Nyugat-Európában - sok újabb vízi utat építettek ki. Jelenleg is többnek az építése van folyamatban. A vízi szállítások növelését a gazdaságosság és környezetvédelem egyaránt indokolja. A vízi szállítások első lépcsőjében az egyes folyókon biztosították a zavartalan hajózás lehetőségét. A sokféle próbálkozás után egyértelművé lett, hogy a folyócsatornázás nyújtja a legsokoldalúbb és megnyugtató folyószabályozást, ami egyben a hajózás érdekeit is teljesen kielégíti. A megépült közel félezer vízlépcső lehetővé tette a közepes és nagy folyókon a zavartalan hajózást. A folyók hajózhatóvá tétele mellett már ezer éve foglalkoznak az egyes folyók mesterséges csatornával való összekötésének gondolatával, ami lehetővé tenné a vízi szállítást a vízgyűjtők között is. Ma az európai kontinens víziút-hálózata (27. ábra) négy rendszerből áll: - a Duna rendszere — a Rajnára támaszkodó nyugat-európai víziút-hálózat — az Elba és Odera rendszere - a Dnyeper és a Volga-Don rendszer. Európa vízi útjain belül hajózható folyók és csatornák jól kiépített rendszere látható Északnyugat-Franciaország, Belgium, Hollandia és Észak-Németország területén. Az Elba-Odera rendszer a Mittelland csatorna révén már össze van kapcsolva a Rajna rendszerével. A Dnyeper a Pripijat-Bug-Visztula révén kapcsolható össze ezzel a rendszerrel. Ugyancsak nemzetközi jelentőségű terv az, hogy a Rajnát a Saőnon át összekötik a Rhőne-nál. így belvízi összeköttetés létesül a Fekete-tenger és a Földközi-tenger nyugati medencéjével Európa legfejlettebb régióin át. A Volga-Don rendszer az orosz északi csatornahálózat révén köti össze a Fekete-tengert és a Kaspi-tengert a Finn-öböllel. A Rajna rendszerét a Majnán keresztül a MajnaDuna csatorna köti össze a Dunával. A Duna-Majna-Rajna összeköttetésnek, mint az európai kontinenst átszelő vízi útnak, különös nemzetközi jelentősége van, mert gerincét képezi az egységes eu-
