Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Csanády Mihály–Kádár Mihály–Schiefner Kálmán: A Duna vízminőségének higiénés értékelése

CSANÁDY M. et. al.: A Duna vízminőségének higiénés értékelése 295 Az a-klorotill átlagos koncentrációja a Duna hazai szakaszán 4 éves bontásban ev Rajka Komárom Slob Mát ény Baja Uadva Almásnesimály Bp 15B Ikm Dlíldvir Mohács SS 1977-80 M 1981-W 1985-88 '»««

2 4. ábra A tekálls collformtzim átlaga a Duna hazai tzakatzán 4 éves bcntáiban E O ISO állljft J.lí Ra/ka Srórry Firtargom Bp, 'M*tkm Dunáú/virol Uohác• Oinrú Libát/árt Snb tniUnr Pá kl 1977-80 Hl 1981-8* 1983-88 [JJ] 1989 92 5. ábra \ Duna bakteriek: minősege 1986-ü mintavételi helyek 6. ábra 1977-80 1981-84 1985-88 1989-92 átlagos coliform szám/ml 304 493 539 618 A fekális coliform szám időbeli és térbeli változását az 5. ábra mutatja be oszlop-diagramon, a 4 éves átlagokat lineáris léptéken ábrázolva. Jól látszik az ábrán Győr, és még inkább Budapest tisztítatlan szennyvíz bevezetésének hatása (Szőny, illetve Nagytétény). A felső szakaszon ebben az időszakban végig bizonyos mértékű romlás látszik, Budapest alatt e paraméternél az 1985-88-as időszak adta a legkedvezőtlenebb eredményt. E paraméterekre is jellemző az igen nagy szórás: az átlagértékek és a maximumok is két-két nagyságrendet fognak át: 3,4/mL (Rajka, 1985-88) és 299/mL (Nagytétény 1985-88); illetve 11/mL (Rajka, 1977-80) és 1700/mL (Nagytétény 1981-84). A 16 éves időszakot áttekintve a 4-4 éves átlagok alapján az állapítható meg, hogy a fekál-indikátor baktériumokkal jellemezhető szennyezettség mérsékelten növekedett. Meghatározó a hazai terhelés: elsősorban Győr és Budapest tisztítatlan szennyvize okoz erős bakteriológiai szennyezettséget. A közelmúlt változásainak éretékelésére nézzük meg külön az 1992-es és 1993-as eredményeket, összevetve egy korábbi 5 éves időszakkal. A 3. fejezetben mondottak szerint, ill. a mértani átlagokat mutatjuk be, és logaritmikus skálát alkalmazunk az ordinátán. Az eltérő nagyságrendű számok így ábrázolhatóvá válnak, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a különbségek a valóságban nagyságrendi eltéréseket jeleznek. A 6. ábra a coliform szám alakulását mutatja be. A győri szennyvíz hatása itt nem látszik olyan határozottan, mivel csak bal parti minta van, az is csak Szobnál. Budapest szennyvizének hatása egyértelmű. A kilépő szelvénynél (Mohács ill. Hercegszántó) észlelt növekedés oka nem világos. Az viszont egyértelmű, hogy a Duna az országot bakteriológiai szempontból sokkal szennyezettebb állapotban hagyja el, mint ahogy belép. Az időbeli változásokat nézve az állapítható meg, hogy (a be- és kilépési helyek kivételével) javulás látszik. Feltűnő a főváros feletti szakaszon az 1992-es és 1993-as adatok különbsége. A 7. ábra hasonló módon mutaja be a fekál coliform számok alakulását. A szennyvíz-terhelések hatása itt is szembetűnő. Egyértelmű a főváros feletti szakaszon az 1992-es és 1993-as adatok különbsége, vagyis az, hogy a Duna elterelése utáni évben (1993) a bakteriológiai szennyezettség ezen a szakaszon kisebb volt, mint az előző évben (években). Lényeges azonban rögzíteni, hogy a bemutatott adatokból messzemenő következtetést nem szabad levonni. A bakteriológiai vizsgálatok eredményének ingadozása a módszer természetéből eredően jelentős, emiatt és a nem túl nagy mintaszám miatt az adatok megbízhatósága jóval kisebb, mint ami kémiai méréseknél elérhető és elvárható.