Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
5. szám - Csanády Mihály–Kádár Mihály–Schiefner Kálmán: A Duna vízminőségének higiénés értékelése
294 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM 4.1. Kémiai paraméterek A kémiai jellemzők közül tekintsük át a higiénés szempontból legfontosabbakat. A kémiai oxigénigény (KOLp S) 4 éves átlagainak alakulását az 7. ábra mutatja. A bemutatott legrégibb (1977-80) adatoknál Nagytéténynél és Mohácsnál, az utolsó 4 évben Dunaújvárosnál látszik kiugrás, egyébként az ingadozás nem jelentős. Az utolsó 4 évben kapott értékek egyébként a felső Duna-szakaszon kevezőtlenebbek a korábbiaknál. Az összes sótartalom alakulását a 2. ábra mutatja. Egyértelmű, hogy a magyar szakaszon a folyam só terhelése jelentős, másrészt időben is határozott növekedés látszik, legalábbis az 1988-as évig. Ebben a mutatóban az ipar és a háztartások vegyszer-felhasználásának növekedése mellett lényeges szerepe van a téli út- és járdasózás általánossá válásának. A nitrát-tartalom növekedése is jelentős volt az adott időszakban. Itt a folyó vizében lejátszódó biológiai folyamatoknak az évszakos ingadozásban van nagy szerepe. Az 1985-88-as időszakig határozott növekedése látszik, az Jtolsó időszak (1989-92) ehhez képest csökkenést mutat. Az éves átlagok 7,1 mg/L (Gönyü, 1977-80) és 11,7 mg/L (Mohács 1985-88) között, a maximumok 11,6 és 28 mg/L között változtak. Az ortofoszfát koncentrációk alakulását (VÍZIG, illetve KÖFE adatok alapján) a 3. ábra mutatja. 1988-ig időbeli változás nem látszik. Az utolsó időszak határozott javulást mutat, aminek oka az lehet, hogy a német és osztrák vízgyűjtőn a foszfátmentes mosószerek használata elteijedt. (A Szob-Nagytétény szakasznak a többitől eltérő koncentrációjára objektív magyarázatot nem ismerünk.) A trofitás mértékét megszabó klorofill-a koncentrációiát a 4. ábra mutatja. (A utolsó év kivételével csak a EDU-VÍZIG, illetve -KÖFE területéről vannak adatok.) Ha eltekintünk a Szob-Nagytétény szakasznak a képbe nem illő adataitól, egyértelmű, hogy a hazai szakaszon erőteljes az algaszaporodás, ami az adott foszfor-koncentrációk mellett természetes következmény. Időbeli változásként enyhe csökkenés látszik a RajkaAlmásneszmély szakaszon. Az oxlgintogyaízlis (KOIps) állana a Duna hazai tzakaizin 4 <••« bontatban Q6ny i) Lábatlan Srob Mátárty Uohéct fsa 1077-80 n 1981 84 1985-88 JJQ 1989 92 1. ábra Az Aurai tótarialom állaga a Duna hazai tzakuztn 4 évai bonMiban Oónyú Lábatlan Bp 1859 ttm Dunaüfrtroi MoMci RCgq 1077 80 H 1981 84 PJS 1985 88 gj} <989 92 2. ábra Az ortofosrfit Magot *oncan(r<cld/a a Duna hazai tzakaízán 4 ivat bontiiban 4.2. Bakteriológiai paraméterek Az ismertetés során először - a kémiai paraméterekhez hasonlóan - a 4 évenkénti átlagok alakulását tekintjük át röviden, majd az utolsó időszakot jobban részletezve is bemutatjuk. A coliform számmz\ jellemzett fekális szennyezettség meglehetősen tág határok között ingadozott. A 4 éves átlag legkisebb értéke 27/mL volt (Rajka, 197780), a legnagyobb 832/ML (Mohács, 1989-92); a maximumok szélső értékei 160/ml (Dunaújváros, 1981-84) és 9200/ml (Mohács, 1989-92). A nagy ingadozások sok helyen elfedik az időbeli változást. Ahol elég sok adat van és a szennyezettség a legnagyobb (Budapest alatt Nagytéténynél), az időbeli változás egyértelmű és kevezőtlen: Mt^i AJmirmitmily Bp. 1880 Htm DIAItfvér Uohéct fgg 1077 80 < WI M 653 1088-88 1089 9 2 3. ábra
