Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Halupa Lajos–Csókáné Szabados Ildikó: A Kisalföld erdői

272 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM 1. táblázat Szigetköz erdőgazdasági táj erdőterülete fafajonként hullámtéri és hullámtéren kívüli megbontásban, ebből a „C" variánssal érintett erdőterület (Az FM Erdőrendezési Szolgálat adatai szerint 1992. jan. 1. állapot) („C" variáns Gregus László és Limp Tibor alapján) Hullámtér Védett oldalon Szigetközi erdők összesen Fafaj összesen ebből C variáns összesen ebből C variáns összesen ebből C variáns ha % ha % ha % ha % ha % ha % Kocsányos tölgy 16,1 0,4 14,2 0,6 309,5 6,8 274,5 8,7 325,6 3,9 288,7 5,2 Egyéb tölgy 0,3 0,0 0,0 14,3 0,3 0,0 14,6 0,2 0,0. Cser 0,0 0,0 50,2 1,1 0,0 50,2 0,6 0,0 Akác 72,9 1,9 37,8 1,6 357,9 7,9 350,9 11,1 430,8 5,2 388,7 7,0 Juhar 1,9 0,0 0,0 61,0 1,3 0,0 62,9 0,8 0,0 Szil 0,9 0,0 0,0 16,9 0,4 0,0 17,8 0,2 0,0 Kőris 36,9 1,0 79,5 3,3 965,7 21,3 844,4 26,7 1002,6 12,0 923,9 16,6 Egyéb kemény 2,6 0,1 6,8 0,3 65,6 1,4 105,6 3,3 68,2 0,8 112,4 2,0 Nemesnyár 2475,2 64,7 1540,4 64,10 1214,0 26,7 814,3 25,8 3689,2 44,1 2354,7 42,3 őshonos nyár 316,7 8,3 173,2 7,2 397,7 8,8 307,6 9,7 714,4 8,5 480,8 8,6 Fűz 846,5 22,1 534,3 22,2 304,1 6,7 127,2 4,0 1150,6 13,8 661,5 11,9 Éger 6,9 0,2 11,2 0,5 207,0 4,6 18,6 0,6 213,9 2,6 29,8 0,5 Hárs 0,0 0,0 10,4 0,2 0,0 10,4 0,1 0,0 Egyéb lágy 0,1 0,0 0,0 70,6 1,6 0,0 70,7 0,8 0,0 Erdeifenyő 36,9 1,0 .6,7 0,3 379,0 8,3 317,6 10,0 410,9 4,9 324,3 5,8 Feketefenyő 13,1 0,3 0,0 112,9 2,5 0,0 126,0 1,5 0,0 Lucfenyő 0,0 0,0 4,0 0,1 0,0 4,0 0,0 0,0 Erdővel borított 3827,0 100,0 2404,1 100,0 4540,8 100,0 3160,7 100,0 8362,8 100,0 5564,8 100,0 Üres vágás 756,9 580,5 1337,4 Megjegyzés: vastag dőlt: erdei- és feketefenyő együtt ;vékony dőlt: szil, juhar, egyéb kemény együtt rőteljesebb növekedési szakaszban az évenkénti folyónövedék a 60 m /ha-t is elérheti. (Ezeknek az állományoknak az évenkénti korszaki jövedelme nagyon nagy, évente 30-35 ezer forint hektáronként. Ez az érték az 1991-es év ár- és bérszintjén van számítva.) Ezt az évi átlagos jövedelmet a nemesnyárakon kívül legfeljebb a legjobb termőhelyen álló gyertyános tölgyesek, bükkösök, valamint a tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdők érik el. A hullámtéri erdőkben a tölgy és az egyéb kemény fafajok aránya kicsi. A mintegy 100 ha körüli tölgyest az 1950-es években ültették. Emellett azonban a tölgy, a kőris és a szil az egész hullámtérben megtalálható szálanként elszórtan. Létüket és fennmaradásukat az itt élő és dolgozó erdészek féltő gondosságának köszönhetik. A második csoportba a védgáton kívüli, a mentett oldalon levő erdők tartoznak. Ez a megosztás a Duna szabályozása, a védtöltés megépítése után, a századforduló után alakult ki. Az akkor itt található kiváló növekedésű keményfás ligeterdők nagyobb hányadát kitermelték, és a területeket mezőgazdasági művelésbe vonták. Mint ahogy a táblázatból látható, a mentett oldalon levő erdők fafajtaösszetétele gazdagabb, a nemesnyárak térfoglalása sokkal kisebb, csupán 25,8%. Ezek a nemesnyárasok a Mosoni-Duna mentén találhatók. A terület magasabb fekvésű, a már lényegesen szárazabb részein - mint a Lóvári, a Fekete, a Derék erdőkben - a valamikori keményfás ligeterdők maradványai található, amelyeknek a növekedése a megváltozott vízgazdálkodási viszonyok miatt sokkal rosszabb. A mentett oldalon az akác nagyobb területet foglal el, olyan szárazabb termőhelyekre ültették, ahol a korábbi keményfás ligeterdőt már nem tudták az eredeti fafajokkal felújítani. A szálanként, legtöbbször pótlásként beültetett akác a jó saijadzóképességével és erőteljes növekedésével fokozatosan egyre nagyobb területet hódított el, visszaszorítása pedig nehéz és költséges. Ha az esetleges éghajlati változásra gondolunk miszerint szárazabb viszonyok várhatók - a visszaszorítás talán nem is lenne szerencsés, mert a szárazabb körülményeket az akác jobban bírja, mint az itt őshonos fafajok. Meg kell említeni, hogy a természetvédelemmel foglalkozók részéről állandóan visszatérő kifogás a nemesnyárak nagy területi aránya a Hanságban és a Szigetközben. Emellett felvetődik az egyklónúságból adódó erdővédelmi gond és az ültetvényszerűség is. Kétségtelen, hogy előfordult - elsősorban a Hanságban -, hogy nem megfelelő termőhelyre is telepítettek nemesnyárat. Eltekintve a hibás fafaj-megválasztástól és a nem megfelelő termesztéstechnológiától kijelenthető, hogy a Szigetköz hullámtéri részén és a Mosoni-Duna mentén a nemesnyárnak a továbbiakban is helye van. A nemesnyárasok nem csak itt, hanem mindenütt a hullámtérben gazdasági kényszerként terjedtek el az erdőgazdálkozás bevezetése után.