Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Völgyesi István: A Kisalföld talajvíz- és rétegvíz helyzete

268 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM elkészítése, amelyik megmagyarázza a történteket. Ugyanez a modell arra is biztosabb választ ad majd, hogy mi várható a következő években. A talajvízszintek vonatkozásában nem sok újdonságot várhatunk. A tározóban történt duzzasztás és az Öreg-Duna felé kialakult megcsapolás együttes hatására kialakuló változások - úgy látszik - már lezajlottak, tehát a modellek szerinti 200-300 napos előrejelzés minden valószínűség szerint jó volt. Vízminőségi szempontból a változásokra - ha egyáltalán észlelhetők lesznek - még éveket kell várni. A jelenlegi áramlási irányok (4. ábra) nem sokban különböznek a régiektől, csupán a beszivárgás és a megcsapolás súlypontja került feljebb. Most tehát a Szigetközben meglévő vagy tervezett vízbázisok szempontjából az utánpótlódás útvonala hosszabb lett. Még egy változás: a tározótérből a rétegekbe lépő víz oxigénben szegényebb lesz, mint a Duna vize volt. Mindkét ok miatt fokozódhat a vas és mangán beoldódása (igaz, a denitrifikáció folyamata is). Talán ma már ezek a folyamatok is modellezhetők, de valószínűbb, hogy a tapasztalatok alapján kell majd beavatkozni, ha egyáltalán kell. (Pl. üzembe kell helyezni a dunakiliti vastalanítót.) A vízminőségi változásokat is nagymértékben befolyásolja a csapadékszivárgás intenzitása. Ha valóban kiderül, hogy ennek nagy szerepe van, akkor a vízbázisokat nem annyira a tározótér vizétől, sokkal inkább a saját környezetükben beszivárgó szennyező anyagoktól kell féltenünk. 7. Következtetések A kisalföldi talaj- és rétegvizek megismerésének szempontjából a vízlépcsők építésének, majd a Duna elterelésének nagy jelentősége volt, mert: — kiépült egy olyan észlelőrendszer, melynek adatai alapján lényeges, új információkat nyerhetünk, - a vízrendszer nem pontosan úgy reagált a változásokra ahogy vártuk, ennek alapján finomíthatok lesznek azok a modellek, melyekkel a távolabbi jövő viszonyait kívánjuk előrejelezni. Ahhoz, hogy ebből a két lehetőségből valóság váljon, szükségesnek látszik a rendelkezésre álló adatok elmélyültebb feldolgozása. Ennek keretében meg kell oldani a hibás adatok eltávolítását, és a most már szinte túl nagy adatbázis áttekinthetőségének javítását is. Mindehhez, de az adattömegben megbúvó rejtett információk kinyeréséhez is a sokváltozós matematikai statisztika módszereinek bevetésére volna szükség, mindenekelőtt egy átfogó faktoranalízis lefolytatására. Ez - vízállásokra és vízminőségi jellemzőkre egyaránt elvégezve - nagyban megnövelhetné a hidraulikai és transzport modellek megbízhatóságát. Irodalom Erdélyi, M., 1990. A Kisalföld hidrogeológiája a vízlépcsők megépítése előtt és után. Földrajzi Értesítő, XXXIX. évf. 1-4. füzet Hajósy, A. et.al., 1993. A Szigetköz földtani kutatásai. Magyar Geofizika, 34. évf. 2. szám Haszpra, O., 1983. A dunakiliti duzzasztómű és a szigetközi talajvíz. Vízügyi Közlemények, LXVI. évf. 4. füzet Scharek, P. et. al., 1991. A Szigetköz és a kapcsolódó térség földtani értékelése. MAFI kiadvány Tóth, Gy., 1991. A Szigetköz és környékének hidrogeológiai értékelése, MAFI, kézirat Újfaludi, L., Maginecz, J., A Szigetköz felszín alatti vizei. Hidrológiai Közlöny, 73. évf. 5. szám. Unconfined and Confined Groundwaters in the Kisalföld Region Völgyesi, I. Abstract: Following the analysis of the hydrogeological structure and subsurface flow pattem in the Kisalföld and particularly in the Szigetköz Region thechangesobserved after the diversion of the Danube in 1992 are described. The drop in the groundwater table was less than anticipated, which is believed to be due to the facl thai the role of the Danube in controlling the groundwater is a smaller one, while that ofperco lating precipilation a greater one that presumed earlier. Keywords: Unconfined groundwater, confíned groundwater, rain infiltration, backwater effects, draining effects