Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán: Merre tart a Szigetköz élővilága? Hogyan állítható helyre a Szigetköz vízháztartása?

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM ták el. Ennek megfelelően 1993. július 7-étől — kísérleti jelleggel - megosztották a Mosoni Duna-ág vízpótlására átengedett 20-30 ir^/s vízhozamot (kb. egynegyede a Mosoni Duna-ágba, egy negyede a mentett ártér vízpótló csatoniáiba és kb. fele a hullámtéri mellékágrendszer vízpótlására). E látszatcselekvésként minősíthető kísérlet fiaskóját látványosan tanúsította az a halpusztulás, ami augusztus utolsó hétvégéjén következett be a Mosoni Duna-ág Győr alatti szakaszán Bács és Vének között. A Mosoni Duna-ág lecsökkentett vízpótlása ugyanis nem tudta a győri szennyvízből kialakult dugót kiszorítani a Duna-ágból és így a kisméretű dunai árhullám elől a Duna-ágba bemenekülő halak az oxigénszegény (szennyvíz-dús) vízben elpusztultak. A Duna-ág vízpótlására átengedett vízhozam megoszlása tehát kritikus helyzetbe hozta a Duna-ágat, ugyanakkor a hullámtér és a mentett ártér vízpótlási igényeit tekintve „egy csepp a tengerben", tehát semmit nem old meg. Az ideiglenes megoldások közül reális változatként tehát alig képzelhető el más, mint valamilyen fenékküszöbös megoldás, inert ez közelítőleg azt a vízháztartási egyensúlyt állítja helyre, ami az eddigiekben is meghatározó volt az élővilág fennmaradása szempontjából; és ez az a változat, ami a legkisebb költségvonzattal is jár. A Dunakiliti térségében telepíthető fenékküszöb a vízháztartási feltételeknek (a közelmúlthoz képesti) javítását is lehetővé teszi. Hogyan tovább? A Szigetköz településének lakói - képviselőik, polgármestereik útján - legutóbbi, Győrben megtartott ülésükön 1993. október végi határidőre kérték a végrehajtó — és/vagy a törvényhozó hatalom döntését az ideiglenes vízpótlás ügyében. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz a kormányjavaslathoz, amely a „csomagterv" törvényhozási előterjesztési határidejeként a 1993. december 15-i határidőt irányozza elő. Teljesen kizárt ugyanis, hogy a jelenleg folyó, az Európai Közösség szakértőivel is megtámogatott magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások a mostani 300 m

3/s vízhozam helyett olyan nagy vízhozam átengedését eredményeznék, amely a szigetközi vízháztartási egyensúly helyreállását lehetővé tenné. Nem jelent pl. megoldást a korábbi EK javaslat sem: kétharmad részben a Dunába, egyharmad részben az üzemvízcsa tornába vezetendő vízhozam. Ez ugyanis évente (90 év átlagában) átlagosan csak kéthárom napig eredményezne olyan vízhozamot és vízállást a Duna medrében, hogy pl. a hullámtéri mellékágrendszerek és ezen keresztül a mentett ártér vízpótló csatornarendszere is vizet kapjon. Miután ez már évtizedek óta gond, ezért épült ki a Dunakiliti Vízlépcsőben egy olyan vízkivételi mű, amellyel 200 m

3/s vízhozamig lehet vízpótlási célú vizet juttatni a hullámtéri mellékág rendszerekbe és a mentett ártér vízpótló csatornáiba. A provizórikusan megépített Dunacsúnyi Vízlépcső üzembe helyezésével és végleges kiépítésére vonatkozó bejelentés nyomán közeli a veszély, hogy a befolyásolás minden tárgyi eszköze kicsúszik a kezünkből, ha a „csap" is és így az egész rendszer északi szomszédunk kezébe kerül. Ma még talán nem késő, a budapesti Szlovák Nagykövetség 1993. szeptember 23-i tájékoztatója nem zárta ki a megegyezés lehetőségét! Kérdés, ez a lehetőség meddig áll fenn?! A Szigetköz vízháztartási egyensúlya ideiglenes helyreállításának kérdése viszont sürgős döntést igényel (a kormányjavaslat elkészítési határidejeként megjelölt 1993. december 15-e kerek egy év késést jelent ahhoz képest, amit tenni kellett volna). A kormányzatnak és törvényhozásnak sürgős politikai döntést kell hozni a tekintetben, hogy a Dunacsúnyi Vízlépcső üzembe helyezésével a Szigetköfi>ti\ rendkívüli módon leromlott vízháztartási egyensúlyt (ami a megelőző időszakban sem volt kifogástalan) akarja-e helyreállítani, feljavítani, vagy sem!?! Ha a döntés — nemleges, akkor semmit sem kell csinálni, a természet majd (hosszabb-rövidebb idő alatt) hozzáigazodik a megváltozott feltételekhez; ha a döntés viszont - igen, akkor sürgős döntést keli hozni a Dunakilitihez közeli fenékküszöb megépítésére a Duna medrében (amihez mind a magyar, mind a szlovák építési vízjogi engedély már rendelkezésre áll). Bármi legyen is a döntés, az további mozgásterünket nagymértékben meghatározza. A kézirat kelte: 1993. szeptember 24. Evolution of Biology and Restoration of the Water Balance in the Szigetköz Area Hankó, Z. Abstract: The paper is an annex to the memorandum addressed to the Prime Minister Mr. Joseph Antall, of which copies werepostedto the Speaker of the Hungárián Parliament and the headsof the party fractions in the Parliament. The autor is the President of the organizing committee of the Pál Vásárhelyi Society, the objective of which i is to provideunbiassed, professiomally correct informál ion to the public. The society has warn ed the Government from the very beginning against assuming the significant drawbacks , environmental detriments of interrupting construction work on the Bős-Nagymaros River Dam Project, indicating alsó the probable counter-measures on the Slovak side. The proposal made here takes into account the commissioned barrage at Dunacsuny to restore temporarily the water balance in the Szigetköz area. Keywords: Water balance in the Szigetköz area. groundwater budget, groundwater recharging. HANKO ZOLI AN A vízgazdálkodási tudományos kulalás ny.tud.tanácsadója, a hidraulikai laboratórium ny.vezetője. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1991. évi 1. számának36. oldalán közöltük. 1963-ban avattákmérnök doktorrá.