Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán: Merre tart a Szigetköz élővilága? Hogyan állítható helyre a Szigetköz vízháztartása?

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1

. SZÁM Merre tart a Szigetköz élővilága? Hogyan állítható helyre a Szigetköz vízháztartása? Hankő Zoltán Vásárhelyi Pál Társaság 1122 Budapest, Csaba u. 16/A Kivonat: A tanulmány dr. Antall József miniszterelnök úrnak címzett előterjesztés melléklete, amelyből másolatot kaptak a Magyar Országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok frakcióvezetői. A szerző a Vásárhelyi Pál Társaság szervezőbizottságának elnöke, amely társaság a közvélemény tényeknek megfelelő, szakmailag korrekt tájékoztatását tűzte céljául. A társaság kezdettől fogva óvta kormányzatunkat a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének megszakításával járó hátrányok és nem csekély környezeti károsodások, valamint a szlovák részről várható ellenintézkedések vállalásától. Ez a cikk a már üzembe helyezett Dunacsúnyi Vízlépcső feltételei mellett tesz javaslatot a Szigetköz vízháztartási egyensúlyának ideiglenes helyreállítására. Kulcsszavak: Szigetköz vízháztartása, talajvízháztartás, talajvízpótlás. Előzmények Szlovákia 1992. október 25-én - egyoldalú döntésével - üzembe helyezte a Dunacsúnyi Vízlépcsőt. Ez a mű az eredetileg magyar területen tervezett és megépített Dunakiliti Vízlépcső helyett biztosítja a Bősi Vízerőmű működéséhez szükséges duzzasztást és tarozást. Erre az egyoldalú döntésre azért került sor, mert a magyar kormányzati és országgyűlési döntések és megnyilatkozások egyértelművé tették északi szomszédunk számára, hogy a magyar politikai vezetés nem akar együttműködni a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV) megépítésére és hasznosítására 1977-ben kötött Államközi Szerződésben foglaltak szerint. A végső lökést a magyar országgyűlés 1992. június 8-i állásfoglalása adta meg, mert ekkor fogadták el az 1992. évi XL. törvényt, amely az Államközi Szerződést hatályon kívül helyezte. Az egyoldalú szlovák döntés a Dunacsúnyi Vízlépcső alatti Duna-meder vízhozamát 300 m

3/s-ban szabta meg és 20-20 m

3/s vízhozamot engedett át a Mosoni Duna-ág vízpótlására. A jelen helyzet Az azóta folytatott - az Európai Közösség szakértői közreműködését seiti nélkülöző - tárgyalások egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy a Felek közös elhatározással benyújtották keresetüket a Hágai Nemzetközi Bíróságom. A helyzet alakulása - a Szigetköz nézőpontjából azóta csak tovább romlott. Szlovákia Budapesti nagykövetségének 1993. szeptember 23-i tájékoztatója sejteni engedte, hogy a Szlovák Fél már nem érdekelt a BNV tekintetében a Magyar Fél\e 1 való együttműködésben. És ez akkor vált világossá, amikor a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága a Kormány előterjesztését általános vitára alkalmasnak találta, miszerint a Kormány a Duna egyoldalú elterelése miatti cselekvési programját és a kapcsolódó pénzügyi tervét csak 1993. december 15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. A Szlovák Fél változatlan (az Államközi Szerződéssel egybehabgzó) álláspontját egyértelműen tanúsították Michal Kovácsnak, a Szlovák Köztársaság elnökének 1993. szeptember 19-i bősi látogatását követő sajtótájékoztatón elhangzottak. E szerint a Szlovák Fél kielégítő megoldásnak csak az Államközi Szerződésben foglaltak szerinti megvalósítást tekinti (beleértve a Nagymarosi Vízlépcsőt is). A Szigetköz vízháztartási egyensúlyának javítása érdekében készek megépíteni a Duna medrében ezen a szakaszon előirányzott fenékküszöböket és ezt nem tekintenék a „C" változat „de facto" elismerésének. Pozsonyban 1993. szeptember 6-11. között szakmai konferenciát tartottak a BNV-vel kapcsolatban. A konferenciát követő sajtótájékoztatón elhangzott az a bejelentés, miszerint a Szlovák Fél még ebben az évben elkezdi a Dunacsúnyi Vízlépcső II. építési ütemének kivitelezési munkálatait, s a remények szerint két év alatt be is fejezi. Ezzel teljessé válik a Dunacsúny-Bősi Üzemvízcsatornás Vízierőmű Rendszer, amihez a Magyar Félnek nincs semmi köze, de a hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat. A jelen, provizórikus állapot A Dunacsúny-Bősi Üzemvízcsatornás Vízerőmű Rendszer provizórikus kiépítettségű. Egyrészt azért, mert a Vízerőmű 8 turbinájából csak 4 épül most meg, me-