Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Alföldi László: Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez

ALFÖLDI L.: Észrevételek szennyeződés-érzékenységről 21 7. ábra. A folyóvízi üledékek érzékenységének és sérülékenységének változékonysága (típus példa) kép alapján is el lehet kerülni a folyami képződményeket, a felszíni karszt-övezeteket, a jó beszivárgási felületeket, de nem lehetünk bizonyosak, hogy mély alapok készítésekor nem fogják-e átvágni a felszínen található, a térképen érzéketlennek és sérüléketlennek jelölt szigetelő-rétegeket. Nem lehet tudni, hogy az így kiválasztott helyeken nincsenek-e földtani ablakok, milyen érzékenységű vízadók vannak a felszín alatt, és azoknak milyen a sérülékenysége. Előzetes helykijelöléshez már részletesebb sérülékenységi térkép, illetve térképek szükségesek. A kiviteli tervezéshez pedig részlettérképek használata, vagy a tervezéssel összehangolt elkészítése szükséges, a tervezett emberi tevékenység közvetlen és közvetett térbeli hatásának megfelelő mértékben. A felszíni viszonyokat ábrázoló legrészletesebb térkép, vagy térkép-sorozat sem elégséges a felszín alatti vízadók sérülékenységének megbízható értékelésére. A vízadó rétegek, vízadó rendszerek, vízadó képződménysorok térbeli megjelenése következtében információk szükségesek a térbeliség jellemzőiről. Mélység szerinti szelet-térképek, földtani tömbszelvények, fedő és fekü térképek, vastagság-megoszlás térképek, hidrogeológiai paraméter térképek stb. pontosíthatják a vízadó helyzetéről és jellemzőjéről alkotott képet. A térképen rögzített fúrásadatok nem specialista felhasználó számára félrevezető és jelentős tévedések forrása lehet. Ismeretes, hogy két-három egymástól távol lévő fúrás közötti térrész hidrogeológiai képe önmagában a fúrásokból több, vagy sokféleképpen rekonstruálható. Két vízadó réteg fúrásokban való elkülönülése nem feltétlenül jelent térbeli izoláltságot, hiszen egy fúrásban, vagy több fúrásban egymástól szigetelőréteggel elválasztott vízadók a tér távolabbi pontjain öszszelügghetnek. Általában a térbeli távolabbi rétegösszefüggések és különböző vízadó rendszerek rejtett kapcsolatai hosszabb vízszint- vagy nyomásszint megfigyelésekkel, vagy a víztermelés következményeinek az elemzésével deríthetők föl. Mindezekből következik, hogy több vagy sokréteges, vagy többszintes vízadó rendszerek sérülékenységének az elemzése lényegesen bonyolultabb feladat, mint a water table ai/uifer-tk, vagy az egyréteges vízadók esetében. A nyomás alatti vízadó rendszereknek hidrogeológiai és üledékföldtani történések által meghatározott nagyfokú térbeli változékonysága következtében a sérülékenység adott ponton, területen vagy tér-részben való megítéléséhez az igényelt pontosságtól függő mértékben térkép-sorozatok együttes elemzésére és nemegyszer kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Éppen ezért nem kis kockázattal jár, ha a sérülékenység értékelését nem a térségei jól ismerő hidrogeológusra bízzák, mert még a legpontosabb térképek sem képesek ábrázolni a vízadó rendszer tulajdonságainak a megszokottól csak árnyalatilag eltérő, de alkalmasint el nem hanyagolható sajátosságait. Az átnézetes félmilliós vagy több milliós méretarányú (léptékű) térképek még alkalmasak arra, hogy a döntéshozók tájékoztatását szolgálják. Az egy vagy többszázezres léptékű térképek hidrogeológiailag jól tájékozol! tervezőmérnökök számára is megfelelő tájékoztatási nyújtanak. Ennél részletesebb térképek érdemi használatához specialisták igénybevétele nélkülözhetetlen, illetve erősen ajánlott. Tulajdonképpen a szóló sebezhetőségi vagy érzékenységi térképek nem nyújtanak elég tájékozódást a gyakorlat számára, ezért a térbeli változékonyság milyenségére és mértékben utaló földtani szelvényekkel bőségesen ellátott térképsorozatok és Atlaszok adják a legmegbízhatóbb tájékoztatást. Irodalom A tanulmány jellegéből és tartalmából következően irodalmi hivatkozás hiányában irodalom jegyzéket nem mellékelt a Szerző. A kézirat beérkezett: 1092. december 9. Közlésre elfogadva: 1993. július 17. Observations uu pollution sensitivity of grouudwalers Alföldi, L. Abstract: The sensitivity and vulnerability of aquifers are similar concepts prone to confusion. „Sensitivity" is an aquifer property described in terms of its parameters, while „vulnerability" denotes a condition resulting from the combination of sensitivity, geologic environment and the type of pollution. Cartographic representation of these two characteristics in combination or seperately, but especially the interpretation of these maps may be sources of errors. Keywords: Groundwaters, pollution sensitivity, vulnerability, geologic maps. ALFÖLDI LÁSZLÓ A földtudomány doktora. A Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottságának elnöke. Címzetes egyetemi tanár. Szakmai működésének részletesebb leírását a Hidrológiai Közlöny 1988. évi 3. számának 143. oldalán közöltük.