Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

3. szám - Pinczés Edina: A Lánka-patak környezetbarát szabályozása

P1NCZÉS E.: A Lanka-patak szabályozása 183 ka renaturálása céljából azért választottuk ezt a módszert, mert ez rendszerbe foglalja azokat a teendőket, amelyeket a környezetvédelmi terv előkészítése során el kell végezni. A mi munkáinkhoz elsó'sorban azzal kaptunk segítséget, hogy a renaturálás során figyelembe veendő szempontokat és igényeket megismertük. Végig követjük a környezetvédelmi tervezés lépéseit és a kialakítandó követelményeket és igényeket azzal, hogy a későbbiek során olyan megoldásokat alkalmazzunk, amelyek ezeknek az igényeknek majd megfelelnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy meg akarjuk tanulni a patakok és csatornák környezetvédelmi tervezését azért, hogy a természeti értékek, a kialakítási szempontok, valamint a célszerű műszaki tevékenységek ismeretében tudjunk majd eljárni a Lánka patak renaturálása során. Igen sok hasznos tapasztalatot hasznosíthatunk az ausztriai Marchfeldkanalnál ilkalmazott módszerekből és megoldásokból is. 4. A szabályozás környezetvédelmi tervének elsó' üteme Az első és második lépés az érintett földhasználatok tanulmányozása. A Lánka patak alsó 9-10 km-éhez tartozó vízgyűjtő területen a következő földhasználatok találhatók: - A Lánka és az árvédelmi töltés közti sík terület a falvakat és a medencét kísérő erdőfoltok kivételével szántó terület. Aranykorona érték szerint az ország legjobb talajai közé tartozik, jellemző fája az akác, kivétel a kenyeri erdő, amelyben hagyományos erdei fák (bükk, gyertyán és fenyő) találhatók. Fő terménye a kukorica és a búza. Az erdőfoltok szerves részei a Rábaköznek. - A patak és a vízgyűjtőterület keleti határvonala között a Kemeneshát kavicshomok talajú lejtői helyezkednek el. Kelet felé haladva a talaj egyre inkább homos kavics talajjá alakul. Ezen a területen található a csereerdő, amelyben újabban már fenyőültetvények is helyet kaptak. A Lánka felé eső erdőszélen az akácfa az uralkodó. A terület döntő része szántó, de a talaj miatt csak őszi vetésű növények termelhetők biztonsággal öntözés nélkül. Fő terménye az árpa és az öntözött burgonya, de újra megkezdődött a jellegzetes kemenesháti biborheremag-termelés is. - További munkálatokhoz szükséges térképek, valamint az itt nem közölt domborzati és talajtani térképek rendelkezésre álltak. A harmadik lépésben az ökológiai és mezőgazdasági szempontok mellett a tájjellemzők értékelése szerepel. A mezőgazdasági kérdésekkel az előzőekben már foglalkoztunk, ezért itt csak a másik két tényezőt vizsgáljuk: - Az ökológiai helyzet, az élőlény és a környezet közötti kölcsönhatások állapota, ezen a vízgyűjtőn a következő adottságokkal jellemezhetők: a vízi élettér megszűnt, élővilága eltűnt. A korábbi halak közül a csuka és ponty, a compó és kárász, valamint a sügér emelhető ki, mint jellegzetes tavihalak. Az emlősök közül a pézsma, a madarak (gfg) erdő folt —o— műtárgy 3. ábra. A rendezés tájjellemzői. közül pedig a gólya, vadkacsa és jégmadár említhető. Mindezek ma nincsenek a Lankával rendszeres kapcsolatban, csupán a falvak szinte mindegyikében levő gólyafészkek jelzik, hogy ennek a madárnak a visszatérése a patakba gyorsan megtörténhet. - A cseri erdőkben őz, vaddisznó és szarvas is található. A vaddisznók fiaikkal együtt nyáron leköltöznek a Lánka és Rába közti nagy kukoricásokba és a Rába hullámtéri erdőibe. Fogoly és fácán a mezőkön még megtalálható és