Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
3. szám - Pinczés Edina: A Lánka-patak környezetbarát szabályozása
184 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM HOMOGÉN SZ AKASZONKÉNT! TERKEPES ELEMZES Jelm ag yarázat- erzekeny szakaszok - kontroll szakaszok, amelyeket érintettlenül kett. hagyni laj,7a,8 7 7 1 halaszatra alkalmas folyószakasz, tváhelijek, halvándorlások, figyelemre méltó táj Z kiemelt (osztályzott) helyek 3 érdekes sáverdó (békafélek, hüllők) 4 nagyvadak átjárása 5 fészkelő helyek S fészkelő helyek és vándormadarak pihenőhelyet 7,8 érdekes mocsár (fiára, fauna) figyelemre méltó táj ^^^ nagyon leromlott szakaszok különös problémai nem okozó szakaszok 4. ábra A rendezés által érintett legfontosabb szakaszok. kis számú mezei nyúl is él, elsősorban az erdőfoltok peremén. - A tájjellemzők közül a falvakat, az erdőfoltokat, a patak műtárgyait és a műutakat emeljük ki (3. ábra). A falvak mindegyike igen régi település, a Rába-ártér peremén, a Kemeneshát szélén helyezkednek el. A tereplépcső ezen a vonalon mindenütt 4-5 m, így árvízi elöntéssel nem kell számolnunk. - Az akácos erdőfoltok a dombperemekhez és patakmederhez kötődnek azokon a helyeken, ahol a talaj rendszerint kavicsos, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. - A patak műtárgyai közül az l. sz. az árvédelmi töltésbe épített kettős - csőzsilip, az 5. sz. 6 m nyílású közúti vb. híd, a 7. sz. 7 m nyílású vb. vasúti híd, a megszűnt vasút volt műtárgya, a 12. sz. vb. hídon utca, a többin pedig a mezőgazdasági út vezet át. A hídnyilás ez utóbbiaknál 5 m. A mezőgazdasági utak egyes hídjait a nehéz munkagépek megrongálták, javításra szorulnak (pl. a 2. és 3. sz.). A negyedik és ötödik lépés a környezetvédelmi terv előtanulmányában az összegyűjtött adatok értékelése, a vízfolyás - és tájjellemzők elemzése, a megoldás során szóba jöhető változatok összehasonlítása. A térképen ki kell jelölni azokat a műtárgyakat, mederpontokat vagy szakaszokat, ahol beavatkozások szükségesek. Ezeket az utóbbiakat a részletes tervezés után adjuk majd meg. Mintaként szolgál a 4. ábra, amely a legjobban érintett szakaszok lehatárolását is mutatja. Ehhez kapcsolódik az 5. ábra, amely összesítések (ütköztetések) után azokat a szakaszokat jelöli, ahol a legfontosabb tényezőket a továbbiakban elmélyültebben kell majd tanulmányozni. A hatodik lépésben: a tájesztétikai elemzésre kerül sor. Meg kell vizsgálni a meder és partjainak tájesztétikai értékeit, a vízfolyás adott szakaszának a láthatósági fokát, a környező táj változatosságát, amely módosítja a vízfolyás hatását a kilátásra. Esetünkben ezeket a szempontokat a falvak és a keresztező műutak környezetében kell különös részletességgel vizsgálni. A 6. ábrán az említett szempontokat tüntettük fel. Másutt a patak medre sem a falvak utcáiról, sem a műutakról nem látható.
