Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

3. szám - Pinczés Edina: A Lánka-patak környezetbarát szabályozása

182 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994.74. ÉVF. 3. SZÁM Az 1950-es évek első felében, amikor először került sor ezen a patakon a mederrendezés földmunkáinak kotróval történő elvégzésére, kedvezőtlen környezeti utóhatások jelentkeztek. Az alsó szakaszon a tavak lecsapolásra kerültek, megszűntek a korábbi növény- és állatvilág életfeltételei. A mederben 10-15 évig csak fagyos meder esetén és ún. csereár idején érkezett a torkolathoz víz. A patakra 1966-68-ban készült az első átfogó rendezési terv, ekkor határozták meg a vízgyűjtőterületet és mértékadó vízhozamokat. Az 1983ban készült újabb terv sem változtathatott a közel 40 éves patakrendezés elvein. A Lánka patak vízgyűjtőterületéből 42 km

2 jó vízgazdálkodású öntéstalaj, amely a Kemeneshát lábától a Rába árvédelmi töltéséig terjed. Szélessége a meder alsó 10 km-én 1-3 km. A vízgyűjtőterület további része, amely 132,5 km

2 dombvidéki jellegű, döntő többségében kavicsos homok talaj. Megfigyeltük, hogy a pataknak a sík területen csak egy mellékcsatornája van a kenyéri erdőnél, mintegy 2,5 km

2 vízgyűjtőterülettel, az 12 712 m szelvénynél pedig a dombvidékről folyik bele a Malom-ér, amely elsősorban Ostffyasszonyfa csapadékvizeinek levezetésérc szolgál. Ezeken kívül található még néhány vízbeeresztő üzemi csatorna is. Ez azt jelenti, hogy a patakmederbe a lefolyásra kerülő csapadékvíz csak korlátozott mértékben juthat be, miután nincs csatorna. Különösen érvényes ez a 132,5 km

2 kiterjedésű dombvidék jelentős hányadára. A Lankával nagyrészt párhuzamosan a domb peremén haladó Sárvár-Pápóc közti mintegy 20 km hosszú országút alatt, leszámítva a faluk belterületén található néhány csőátereszt, nincs egyetlen vízátvezető műtárgy sem. A sík területen pedig a szélesen elterülő ősmedrek lennének felhasználhatók a lefolyás késleltetésére. Az előzőek indokolják a patak vízhozamának ellenőrzését, a fagyos talajra hullott hótakaró olvadásából származó vízhozam vizsgálatát és a 100 évenként kétszer-háromszor előforduló csereár keletkezési folyamatát. A jelenleg érvényes vízhozamok a torkolati szelvényben a következők. NQ

10

% = 9,0. NQ

J

% = 13,9 és NQ

1

% = 18,8 in

3/s 2. A kutatási és tervezési feladat A patak alsó szakasza mellett található a Rábán a Nicki-duzzasztómű, amely lehetőséget ad arra, hogy a duzzasztott térből vizet vezessünk gravitációsan a Lánka patakba és megfelelő művek segítségével vizet tartsunk vissza a tavakban, valamint a mederben. A következő lépés lehetne a mederrendezések keretében az általunk tervezendő környezeti rekonstrukció, az ún. „renaturálás" [6] végrehajtása és fokozatosan a vízi élővilág visszaállítása. A Rábánál, miután vízkészlete a rábaközi vízhasznosításokra foglalt, árhullámok levonulási idején és az öntözési idényen kívüli időszakban tervezünk vízkivételt. A vízkivétel helyét részletes vizsgálat után szán2. ábra. A környezetvédelmi tervezés lépései. dékozunk kijelölni. Számos indok szól amellett, hogy a vízkivétel a duzzasztómű közelében legyen, mert ott végződik a Kenyeri-csatorna. Ez esetben nem lenne szükség külön kezelőre sem. Más oldalról viszont jó lenne minél hosszabb szakaszt bevonni a vízellátásba. A felsőbb szakaszon az alsó szakaszon kialakítandó megoldásokat és módszereket tervezzük majd alkalmazni a lefolyásra kerülő vizek visszatartásával. Az általunk kidolgozott környezetvédelmi tervnek van egy másik igen jelentős feladata is, a Lánka és Rába közti hektáronként igen magas aranykorona értékű szántóföldek talajvíz-viszonyainak szabályozása, a patakból a Rába felé irányuló talajvízpótlás biztosítása. Amióta a Lánka kiszáradt, de különösen az elmúlt évtizedekben, a mezőgazdasági üzemek a talajvíz nagymértékű süllyedését észlelték. 3. A feladat végrehajtása A szakirodalomból egy francia módszert választottunk, amelyet az Erózióvédelmi Hatástanulmányok Osztálya dolgozott ki és "Vízfolyások szabályozásának környezetvédelmi terve" címmel adott közre [1]. Két tervütemet javasol: az első az általános áttekintés és a megoldandó feladatok kijelölése, a második pedig a részletes környezetvédelmi terv kidolgozása. A továbbiakban az első ütem feladataival foglalkozunk: Az általános áttekintés célja feltárni és kijelölni azokat a helyeket, ahol be kell avatkozni, de minden lépésnél szem előtt kell tartani a fejlesztési terveket, a második ütemnek a szempontjait. A tervezési folyamat kapcsolatait és lépéseit a 2. ábra mutatja. A Lán-