Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Alföldi László: Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez

ALFÖLDI L.: Észrevételek szennyeződés-érzékenységről 17 A két példa alkalmas annak jellemzésére, hogy a vízadók helyzetéből és tulajdonságainak változásaiból eredő természetes variációk előfordulási lehetőségei miatt a felszíni képződményeket, azok hidrogeológiai sajátosságait és elterjedését bemutató térkép a sérülékenység mértékének bemutatására önmagában még nem elégséges, sőt téves következtetések levonására nyílik lehetőség. Az áramlási rendszerek szerepe A vízadó rendszerek jelentős hányadában természetes körülmények között is működnek felszín alatti vízáramlási rendszerek akkor, ha a rendszer természetes körülmények közölt megcsapolódott és benne a küszöb-gradienst meghaladó mértékű hidraulikus gradiens lép fel. Az utánpótlódási területen beszivárgó csapadékvíz a rendszer vízadói által meghatározott bonyolult kényszerpályák mentén áramlik a forrás-csoporthoz, vagy más megcsapoláshoz (3. ábra). Nem kétséges, hogy a rendszer különböző pontjain a sérülékenység eleve különböző fokozatú, inert például a beszivárgási helyen vagy annak közelében bekerülő szennyeződés a teljes vízadót szennyezheti. Ezzel szemben a megcsapolási hely közelében bekerülő szennyeződés az áramlási útvonalaknak megfelelően lényegesen kisebb térrészen keresztül halad, míg el nem éri a forrásokat. 3. ábra. Egy negyedkori vízadó természetes vízháztartása (Liebe P., Nagy A. 1991.) FIU 2 Az 1. ábra jelölései használatosak. 2. ábra. Laza üledékek sérülékenységének és érzékenységének típus változatlansága (típus példa)