Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Alföldi László: Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM L., Sur'acc y Water tabla Unsaturated zone Direction ol natural water llow b., Surlace l| j Water table ^ 1 ' Unsaturated zone FIFL 4. ábra. Szennyeződés terjedése egy felszínközeli régióban. Elvi szemléltető vázlat. Érintetlen, nem megcsapolt vízadó rendszerekben a természetes áramlással szemben szennyeződés érdemben nem terjedhet. A szennyeződés vízadóba való bejutása azonban eleve megváltoztatja a természetes körülményeket, mert a szennyeződés körül minden irányban ható nyomásgradienst hoz létre, amely legalábbis a gradiens mértéke által meghatározott távolságig a természetes áramlással szemben haladó szennyeződés-terjedést is kivált (4. ábra). Ha a vízadó rendszert mesterséges létesítmény, víztermelő kút csapolja, akkor a víztermelés mértékétől és a vízadó rendszer tulajdonságaitól függően a természetes áramlási rendszer módosul és a termelő létesítmény körül a sérülékenység mértéke is megváltozik (5. ábra). A sérülékenység mértékének változását nem csak az áramlási irányok gyökeres megváltozása, hanem az áramlási sebességek meghatározott térrészben bekövetkező nagyságrendi növekedése is okozza, ami a víztermelés hatásterületén elérési idő számítással is kifejezhető. Nagy, több száz, vagy több ezer km

2 kiterjedésű vízadó rendszerekben számos megcsapolás, víztermelő a., Surface y Water tabla Unsaturated zone Dlrectlon ol natural water llow • • • C-, - - 1 1 \ -OV'W ti n

7 F19 V *> Surface = felszín unsaturated zone = telítetlen zóna water table = vízszint Direction of natural flow = természetes áramlási irány Direction of natural flow = természetes áramlási irány Direction of natural water flow = természetes vízáramlási irány 5. ábra. Természetes vízáramlás víztermelés következtében való módosulása. Elvi szemléltető vázlat. létesítmény működhet, melyek közvetlen hatásterülete külön-külön kijelölhető. A víztermelés sokasága azonban nemcsak lokális hatások kiváltója, hanem a rendszer egészére kiterjedő változások okozója is lehet. Teljesen felborul a természetes áramlási rendszer hidraulikai egyensúlya, megváltozhat az utánpótlódás mértéke és módja, változhatnak a nyomásviszonyok stb., következésképpen a víztermelés által befolyásolt vízadók sérülékenysége a víztermelés mértékétől és a termelő létesítmények térbeni elosztásától függő mértékben változik (6. a, b. ábra). Nyomás alatti vízadó rendszerek esetében a víztermelés hatására lokális és regionális nyomáscsökkenés