Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Alföldi László: Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM Az adat, illetve információ sűrűség, az információ tartalom, és a térkép méretarányának az összefüggése közismert, mcgsem tekinthető ritkaságnak olyan térképek közreadása, ahol a lépték és az információs sűrűség összhangja azáltal borul fel, hogy felnagyított átnézetes térképet mutatnak be részlet-térkép gyanánt. Ezt a hibát a térképhasználat során gyakran elkövetik és az átnézetes térképet felnagyítva vonnak le következtetést. Hangsúlyozni kell, hogy szegényes információ-bázisból nagy tapasztalat birtokában levonhatók ugyan következtetések, az abból levont részletekbe menő interpretáció azonban nem lehet megbízható, sőt minden bizoimyal tévedések hordozója marad. Számítógépes eljárások felhasználásával két pont közötti adathiány bizonyos esetekben paraméter generálással pótolható és valamely hidrogeológiai folyamat szimulálható. A valamennyire is elfogadható szimulációhoz azonban az adott térkép síkbeli adat, illetve információ halmaza nem elégséges, hanem vizsgálandó az érintett tér földtani, tektonikai, sztatigráfiai, szedimentológiai és hidrogeológiai jellegei, azok változási tendenciái, vagyis a matematikai szimuláció nem nélkülözheti a hidrogeológiai kép, vagy más néven a vizsgált térrész egészére kiterjedő hidrogeológiai modell megalkotását. A térbeli helyzet szerepe Súlyos tévedések forrása lehet a fogalomtévesztés. A vulnerability (sebezhetőség) és a sensitivity (érzékenység) hasonló, könnyen összetéveszthető és elcserélhető fogalmak. Mindkét fogalom belső sajátosságok (intrinsic properties) összessége, a különbség csak az, hogy az érzékenység a vízadó típus sajátossága (aquifer type), a sebezhetőség pedig a vízadó rendszer (aquifer system) jellemzője. A legérzékenyebb vízadó típus a karsztos vízadó, mert benne a szennyeződés rendkívül gyorsan terjedhet, kicsi a természetes visszatartási, kiszűrődési, regenerálódási képessége. Az ilyen érzékeny vízadó rendkívül sebezhető akkor, ha fedetlen és a benne lévő víz szabad felszínű megjelenésű. Ha azonban a karsztos vízadó valamely üledékes medence alaphegysége (basement) és vastag vízrekesztők sorozata alatt nyomás alatti vízadókent jelenik meg, akkor a sebezhetősége minimális, és a szénhidrogén kitörések eseteit leszámítva, csak szándékosan sebezhető. A két térbeli helyzet különbözősége lényeges sebezhetőségi különbségeket takar, miközben az érzékenység változatlan, mert hiszen, ha a vízadó mélyfúráson keresztül szenynyeződik, akkor az érzékenységének megfelelően a szennyeződés terjedésének minden előbb felsorolt jellegzetessége megvan (1. ábra). A vízadó rendszer térbeli helyzete, fedett vagy fedetlen volta, más vízadó rendszerekkel való kapcsolata a sérülékenységet érdemben befolyásolja, ugyanakkor az érzékenységre semminemű befolyással nincs. Az érzékenység fokozata azonban érdemben befolyásolja a sebezhetőséget és annak helyzettől függő mértékét. Kiváló vízadó képességű kavicsos vízadók a karszthoz hasonlóan nagyon érzékenyek, üledékképződési * t t i • ' -' i S MM, • h ^ .'..!.. .1 ..LH I m m I lu. Fia t s - sensitivity - érzékenység v - vulnerability - sebezhetőség h - high - nagy (magas) m - médium - közepes I - low = alacsony rain water infiltation = csapadék (esó'víz) beszivárgás natural water flow = természetes vízáramlás 1. ábra. Karsztvízáramlási rendszerek érzékenysége és sérülékenysége (típus példa). jellegeik nemegyszer kiváló lehetőséget nyújtanak a sensitivitás és a vulnerabilitás együttes változására. Nagy folyók: Mississippi, Duna, Pó, Nilus stb. alluviális kavicsa a medence régiókban szoros kapcsolatban van a folyó fosszilis delta üledékeivel és a jelenlegi vízfolyástól távolodva, a vízadó egyre mélyebben, egyre finomabb szemcseösszetétellel fordul elő. Vagyis az érzékenység és a sebezhetőség látszólag párhuzamosan változik {2a. ábra). A szorosnak tűnő kapcsolat azonban csak látszólagos, mert nem az érzékenység csökkenése okozza a sérülékenység csökkenését, hanem a fedettség növekedése, függetlenül attól, hogy az érzékenység csökkenése önmagában is kisebb fokú sérülékenységhez is vezet. Természetesen fordított szituáció sem ritka és előfordul, hogy a mélység felé növekszik a szemcseméret és vele a vízadó képesség. Ilyenkor a két jellemző változása nem halad együtt, hanem jelentősen divergál 2b. ábra).